• пресс-релизы
  • статьи для сайта
  • новости для сайта
  • тексты для буклетов
  • написать коммерческое предложение
  • написать продающий текст
  • слоган
  • нейминг
  • копирайтинг киев
  • рекламная кампания
  • биржи статей
  • 2010/2011-es tanév

    Versek

    Donászy Magda: Édesany��mnak

    Te vagy a nap
    fenn az égen.
    ��n kis virág
    meseréten.

    Ha nem lenne
    nap az égen,
    nem nyílna ki
    a virág.

    Virág nélkül
    de szomorú
    lenne ez a
    nagy világ.BARTOS ERIKA: Mondd el, anya!

    Mondd el, Anya, milyen volt, míg
    szíved alatt voltam,
    Gömbölyödő pocakodban
    sokat forgolódtam?

    Mondd el, Anya, milyen volt a
    születésem napja,
    Gondoltad, hogy ilyen hamar
    megnövök majd nagyra?

    Mondd el, Anya, milyen volt, hogy
    hároméves lettem,
    Féltettél – e engem, mikor
    óvodába mentem?

    Mondd el, Anya, milyen lesz, ha
    felnőtt leszek egyszer,
    Igaz – e, hogy nagykorában
    mindent tud az ember?Csanádi Imre: Karácsony fája

    A karácsony akkor szép,
    Hogyha fehér hóba lép –
    Nem is sárba, latyakba …
    Ropog a hó alatta.

    Hegyek hátán zöld feny��,
    Kis madárnak pihenő –
    Búcsúzik a madártól,
    Őzikétől elpártol.

    Beszegődik, beáll csak
    Szép karácsony fájának
    Derét – havát lerázza,
    Áll csillogva, szikrázva.

    Ahány csengő: csendüljön,
    Ahány gyerek: örüljön,
    Ahány gyertya: mind égjen,
    Karácsonyi szépségben.Csanádi Imre: Hónap soroló

    Új év, új év
    Új esztendő
    Hány csemetéd van?
    Tíz meg kettő!
    Jégen járó Január
    Fagyot fújó Február
    Rügymozdító Március
    Április füttyös fiú
    Virághabos víg Május
    Kalász konyító Június
    Kaszasuhintó Július
    Aranyat izzó Augusztus
    Szőlőszagú Szeptember
    Levelet-ontó Október
    Ködnevelő November
    Deres-darás DecemberSarkadi Sándor: Télapó

    Hegyen-völgyön mély a hó
    Lassan lépked Télapó
    Ősz szakállán dér rezeg
    Messzi földről érkezett
    Kampós botja imbolyog
    Puttonyában mit hozott?
    Mindenféle földi jót
    Dundi diót, mogyorót.
    Lassan lépked, mély a hó,
    Siess jobban Télapó!Don����������szy Magda: Karácsony

    Karácsonyfa!
    Karácsony!
    Aranydió
    Zöld ágon!

    Csillagszóró,
    Gyertyafény
    Ég a fenyő
    Ünnepén

    Csilingel a
    Csöngettyű,
    – Szép vagy fenyő!
    Gyönyörű! –Bartos Erika: Őszi nyuszi

    Rajzoltam egy piros házat,
    Ki lakjon benne?
    Színes őszi falevélből
    Egy nyuszi jó lenne!

    Elkezdem a pocakjánál,
    Második a feje,
    Bordó lesz a lábacskája,
    Zöld levél a keze!

    Hosszú füle sárga, barna,
    Farkincája kerek.
    Fogd a tollat, rajzolj neki
    Orrot, szájat, szemet!Czeglédi Gabriella: Jön a Mikulás

    Jön már,
    Itt a Mikulás
    Feh��r prémes
    Hósapkás
    Hétmérföldes csizm��ja
    A világot bejárja

    A hatalmas
    Puttonya
    Ajándékkal
    megrakva
    Jó gyermekek
    megkapják
    Megtelnek a
    KiscsizmákKiscsoport:

    Egyszer volt egy kemence,
    Belebújt a kis Bence.
    Kormos volt a kemence,
    Fekete lett kis Bence.
    Odament a mamája,
    Nem ismert a fi��ra.
    Becsukta a kemencét,
    Jól megszidta kis Bencét.Tordon Ákos: Libasorban

    Sír a nád, a sárga nád,
    jégkabátban a világ.
    Nézd, a libák libasorban,
    libasorban, libatollban
    keresik a nyarat; hol van?
    Libapapucs, libaláb
    a nap sütne legalább.
    De mert nem süt, gi-gá-gá,
    mind elmennek világg��.

    Nincs szebb madár, mint a lúd,
    Nem kell neki gyalogút,
    Télbe, nyárba mezítláb,
    Úgy kím��li a csizmát.Kiscsoport:
    Piros alma csüng a fán,
    Szakítsd le te szép leány,
    Leszakítom, megeszem,
    Mert az almát szeretem!Középső csoport:
    Hüvelyk ujjam almafa,
    Mutató ujjam megrázta,
    Középső ujjam felszedte,
    Gyűrűsujjam hazavitte,
    A kisujjam mind megette,
    Megfájdult a hasa tőle!
    Kiscsoport:

    Esik eső csepereg,
    Meg����znak a gyerekek,
    Sáros lesz a kiscipő,
    Vizes lesz a főkötő.
    Középső csoport:

    Sarkadi Sándor: Gesztenye csalogató
    Héj, héj, héj, szúrós tüskehéj,
    Tarka boci lakik benne,
    Ess ide a tenyerembe.
    Héj, héj, héj, nyílj ki tüskehéj!


    Versek:

    2009-2010-es tanév

    K. László Szilvia: Tavaszváró

    Jöjj el, Tavasz! Hozz meleget!
    Hozz el minden szeretetet!
    Hozz napsütést, enyhe szellőt,
    Virágokat, bárányfelhőt!
    Hozzál vidám madárfüttyöt,
    Csemegének sok gyümölcsöt!
    K. László Szilvia: Tavaszváró ének

    Tavasszal a virágok
    egymás után nyílnak,
    hóvirág és ibolya
    kirándulni hívnak.
    Rügyet bontanak a fák,
    kivirul most minden,
    tavaszi szél k��nnyedén
    ágról-ágra libben.
    Kisfi��k és kisl��nyok
    kacagva szaladnak,
    örülnek virágnak,
    örülnek tavasznak.Czeglédi Gabriella: Jön a Mikulás

    J��n már, itt
    a Mikulás!
    Fehérprémes,
    hósapkás.
    Hétmérföldes
    csizmája,
    a világot bejárja.

    A hatalmas
    puttonya,
    ajándékkal
    megrakva.
    Jó gyermekek
    megkapják,
    megtelnek a
    kiscsizmák.

    Felmászott a nyúl a fára…

    Felmászott a nyúl a fára,
    Csizmát húzott a lábára.
    Kalapot meg a fejére,
    Ne süssön nap a szemébe.Molnár Gyula: Télapó

    Üstököm, ha megrázom,
    dér csillog a faágon.
    Szakállamból hull a hó,
    én vagyok a Télapó.

    Puttony van a hátamon,
    nehéz terhét vállalom.
    Figyeljetek gyerekek,
    mennyi mindent cipelek.

    Hét zacskóban mosolyt hoztam,
    szép gondosan csomagoltam,
    csengő, bongó furulyaszó
    kísér, mint víg útravaló.

    Hoztam nektek fiúk, lányok
    bő zsákokban boldogságot,
    bátorságot, békességet
    – jó sokáig élvezzétek!

    Kaptok tőlem ráadásul
    Télapónak tarsolyából
    csokit, fügét, cukrot, kekszet,
    mind elhoztam, ami termett.

    Fellegűző palástom
    szétterítem vállamon.
    Szakállamból hull a hó,
    megérkezett Télapó.Nyuszi-nyuszi, nyulacskám

    Nyuszi-nyuszi, nyulacskám,
    Ne félj tőlem, nincs puskám.
    Nincsen nekem egyebem,
    Csak káposztalevelem.

    Tamkó Sirató Károly: Szembeszél

    Hogyha
    fúj
    a
    szembeszél,
    okos
    ember
    nem besz��l!
    Lélegzik az orrán át.
    Nagy hidegben,
    ôsz-esôben
    így
    játssza ki
    a náthát!Ténagy Sándor: Fúj a szél

    Fúj a szél,
    szaggat
    levelet,
    fütyölnek
    gallyak,
    cserepek.
    Varjú károg
    búsan,
    feketén
    felhők úsznak
    házunk
    tetején.
    Ősz van,
    tovaszáll
    az öröm,
    dér-gyöngy
    szikrázik
    a kövön.
    Idebenn
    kályhám
    etetem,
    tűz szeme
    csillan
    melegen.Exner Leó:Piff,puff!

    Piff,puff,leverem!
    Elbújt? Meglelem!
    Mérges vagyok,ha mondom!
    Bundájából kibontom.
    Csontját össze-vissza töröm.
    Sárgás bőrét lekörmölöm,
    s hogy elmúljék haragom,
    fehér húsát bekapom.Osváth Erzsébet: Ribillió

    Ez aztán a ribillió,
    lepottyant egy rakás dió.
    Hogy lepottyant,összekoccant,
    összekoccant,nagyot koppant.
    A tolvaj szél járt a kertben,
    láthatatlan köpönyegben.
    A diófát megtépázta,
    megtépázta,megdézsmálta.
    Aztán eltűnt,mint a pára,
    köd előtte,köd utána.Fésüs Éva: Az ősz
    Móra Ferenc: A cinege cipőjeHűvös őszi szélben
    sárga pille táncol,
    nem is pille, hanem
    falevél az ágról!

    Nem is egy, hanem száz!
    Hull az erdő lombja,
    okos kis sündisznó
    derékaljnak hordja.

    Mélyebbre húzódott
    a vakond a földbe,
    oduja nyilását
    a mókus betömte.

    Madárka csattog,
    elhagyatott f��szken,
    csak a szép kikerics
    virul még a réten.

    De mire a lombok
    táncukat eljárják,
    leveti majd ő is
    szép sziromruháját.Vége van a nyárnak,
    Hűvös szelek járnak,
    Nagy bánata van a
    Cinege madárnak.

    Szeretne elmenni,
    Ő is útra kelni.
    De cipőt az árva
    Sehol se tud venni.

    Kapkod fűhöz-fához,
    Szalad a vargához,
    Fűzfahegyen lakó
    Varjú Varga Pálhoz.

    Azt mondja a varga,
    Nem ér ő most arra,
    Mert ő most a csizmát
    Nagy uraknak varrja.

    Darunak, gólyának,
    A bölömbikának,
    Kár, kár, kár, nem ilyen
    Akárki fiának!

    Daru is, gólya is,
    A bölömbika is,
    Útra kelt azóta
    A búbos banka is.

    Csak a cinegének
    Szomorú az ének:
    Nincsen cipőcskéje
    M��ig se szegénynek.

    Keresi, kutatja.
    Repül gallyrul gallyra:
    “Kis cipőt, kis cipőt!”-
    Egyre csak azt hajtja.


    2008/2009-es tanév

    Tóth István: Nőnap Zelk Zoltán: Hóvirág
    Hallottad már anyukám?
    Most tudtam meg éppen,
    Nőnap van, mint eddig is,
    Volt már minden évben.
    Mondta is az óvó n��ni,
    Hogy ma, világszerte,
    Minden anyut, minden nőt,
    Forrón ünnepelnek.

    Ma én, magam fölmosok, elmegyek a boltba,
    S neked kötök a mezőn, virágot csokorba.

    Nem olyan nagy munka ez,
    Hamar készen lennék,
    Ma én olyan jó leszek,
    Mint – mint sohasem még!Jó, hogy látlak hóvirág
    Megkérdezem tőled
    Mi hírt hoztál? Mit üzensz
    erdőnek, mezőnek?

    Szedd a szárnyad szaporán
    vidd a hírt madárka
    Útra kelt már a tavasz
    itt lesz nemsokára.  Csoóri Sándor: Tavaszi bodzaversPetőfi Sándor: Nemzeti dalSzoknyát varrat a bodza,
    így készül a tavaszra,
    csipkés szélűt
    és puhát,
    éppolyat, mint nagyanyja-
    mert ha nem varratna,
    hát csupasz maradna.

    Osváth Erzsébet: Három cimbora
    Sándor, József, Benedek, hozza már a meleget.
    Mindhármukon hátizs��������������������������������������������k, jönnek hegyen-völgy����������������������n át.
    Elül Sándor billeg-ballag, a nyomában József baktat.
    Hátul szuszog Benedek, cipelik a meleget.
    Sándor viszi a mezőre, József viszi az erdőbe,
    A megmaradt meleget t��ba szórja Benedek.Talpra magyar, hí a haza!
    Itt az idő, most vagy soha!
    Rabok legyünk, vagy szabadok?
    Ez a kérdés, válasszatok! –
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!

    Rabok voltunk mostanáig,
    Kárhozottak ősapáink,
    Kik szabadon éltek-haltak,
    Szolgaföldben nem nyughatnak.
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!  TavaszváróKányádi Sándor: Bokor alján ibolya…Itt a tavasz, csuda jó,
    olvad már a hógolyó.
    Ébredezik a határ,
    a földeken munka vár.
    Nem fázik már a szarka,
    zöldülni kezd a barka.
    Erőre kap a medve,
    egyre jobb az ő kedve.
    Messze űztük a telet,
    itt a szép, új kikelet.Bokor alján ibolya,
    ágak hegyén barka,
    a kerítés tetején
    csörög egy nagy szarka.
    Illatos az ibolya,
    és a barka selymes,
    a szarka meg szemtelen;
    szemtelen és nyelves.
    Csokorba az ibolyát,
    melléje a barkát!
    Hess el innen – ha tudod,
    hessentsd el a szarkát!  Gazdag Erzsi: BalesetSzalai Borb��la: A jelz��lámpaElindultunk
    Egy szekéren
    Meg��rkeztünk
    Két keréken.

    Ha az ��rok
    Nem lett volna
    Szekerünk is
    Egyben volna.

    Osváth Erzsébet: Ébresztő
    Kipp-kopp
    Ki kopog?
    Egy kis cinke ébreszt.
    Pici csőrét
    Koppantja az
    Ablak üvegéhez.
    – Jó reggelt!
    – Jó reggelt!
    Hóvirágot láttam,
    Vadonatúj, fehér
    Ünneplő ruhában.
    Sebesen szárnyaltam
    A jó hírrel hozzád,
    Örülj, itt
    A tavasz!
    Napsugarak hozt��k.Jelzőlámpa áll a járd��n…
    Csuda okos szerkezet!
    Zöld szemével hogyha rám néz,
    Azt jelenti, mehetek.

    Ilyenkor én nem habozom:
    Szépen el is indulok,
    Tudom, hogy a túloldalra
    Veszély nélkül átjutok.

    Ám hogyha a jelzőlámpa
    Piros szeme

    néz felém:
    Megállok a járda szélén,
    S nem indulok, de nem én!

    Mert a lámpa figyelmeztet:
    Átmenni most nem szabad!
    Világító piros szeme
    Jelenti a tilosat…

    Okos az a jelzőlámpa!
    Csuda okos szerkezet!
    Éber szemmel ügyel miránk,
    Hogy ne érjen baleset.Gazdag Erzsébet: A bohóc kösz��ntőjeJuhász Magda: Óvodai mocorgóJancsi bohóc a nevem
    Cintányér a
    tenyerem.
    Orrom krumpli,
    szemem szén,
    Szeretném ha
    szeretnél!
    Velem nevetsz,
    ha szeretsz,
    Ha nem szeretsz
    elmehetsz!
    Szívem, mint a
    cégtábla,
    ruhámra van
    mintázva.
    Kezdődik
    a nevetés,
    T��z forint a
    fizetés.
    Ha nincs pénzed,
    ne nevess.
    Azt nézd innen
    elmehess.Jár a lábam, jár a kezem,
    ��s én ezt észre sem veszem.
    Óvó néni olykor rám szól:
    – El��g már a mocorgásból!
    Aludni kell, vagy épp’ enni,
    de oly nehéz jónak lenni.
    És a lábam, és a kezem
    mindig külön jár az nekem.
    Aludni kell. Tudom én is,
    de a lábam rugdal mégis.
    A kezem se szófogadó,
    szamárfület mutogató.
    Minden gyerek rajtam nevet,
    csak az óvó néni szeret.
    Megsúgtam a titkot néki:
    – Jó vagyok ��n óvó néni,
    csak a lábam és a kezem,
    nem fogad szót soha nekem.Nemes Nagy Ágnes: HóesésbenMentovics Éva: Tél – kergető Szakad a hó nagy csomókban,
    veréb mászkál lent a hóban.
    Veréb! Elment az eszed?
    A hóesés betemet.
    Nem is ugrálsz, araszolsz,
    hóesésben vacakolsz.
    F��lfújtad a tolladat,
    ázott pamutgombolyag.
    Mi kell neked? Fatető!
    Fatető!
    Deszka madáretető.Itt van a farsang,
    készül a fánk.
    Hatalmas móka
    vár itt ma ránk.
    Pattog a tűz, és
    serceg a zsír,
    mindenki ehet,
    amennyit bír.
    Tűnjön el innen
    végre a tél,
    ropja a táncot
    aki csak él!
    Jöjjön a napfény,
    süssön le ránk!
    Addig is együnk,
    fogyjon a fánk! Zelk Zoltán: Téli fák Donászy Magda: Karácsony Nem fáztok, ti t��li fák,
    mikor meztelen az ág?
    Eldobtátok a nyári zöld
    s az őszi aranyruhát.
    Ejnye, ejnye, téli fák,
    ez aztán a furcsaság:
    Hideg t��lben levetk��zt����k,
    nyáron viseltek ruh����������������������t.
    Karácsonyfa, Karácsony,
    Ezüst dió zöld ��gon.
    Csilingelő csengettyű,
    Szép vagy fenyő, gyönyörű.
    Csillagszóró, gyertyafény,
    ég a fenyő ünnepén.
    Csilingel a csöngettyű,
    – Szép vagy fenyő! Gyönyörű! –
    Ha-ha-ha havazikDonászy Magda: Télapó ünnepénHa-ha-ha havazik
    He-he-he hetekig
    Hu-hu-hu hull a hó
    Hi-hi-hi jajj, de jó!

    Kányádi Sándor: Aki fázik

    Aki fázik, vacogjon,
    fújja körmét, topogjon,
    földig érő kucsmába,
    burkolózzék bundába,
    bújjon be a dunyhába,
    üljön rá a kályhára –
    mindjárt megmelegszik.Tipp-topp, tipp-topp,
    Ki jön a nagy hóban?
    Kipp-kopp, kipp-kopp,
    Ki van az ajtóban?
    Itt van már a
    nagyszakállú
    Télapó!Csupa hó!
    Puttonyában dió, mogyoró!
    Csitt-csatt, csitt-csatt,
    örül a sok gyermek.
    Hipp-hopp, hipp-hopp,
    Télap�� itt termett.
    Mit hozott a
    nagyszak��llú
    Télap��?Csupa jó!
    Puttonyában dió, mogyoró!  Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsiKarácsonyi köszöntő – NépköltésTélapóka öreg bácsi,
    hóhegyeken éldegél.
    H��������������ból van a palotája,
    kilenc tornya égig ér.
    Miklós-napkor minden évben
    tele tömi puttonyát,
    m��zes-mázos ajándékkal
    sz��nkázik az ����������ton át.
    Szép kar��csony ünnepén
    az a kív��nságom,
    legyen boldog mindenki
    széles e világon!
    Itt is, ott is, mindenütt
    legyen mindig béke,
    szeretet költözzön
    az emberek szívébe!


    Boci simogat��son a Körte csoport.

    Ősszel a csoport az egri Érsekkertbe kirándult, ahol elmondtuk
    Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél c. versét.
    Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél
    Tal��ltam egy falevelet,
    gesztenyefa level��t.
    Mintha megtaláltam volna
    egy óriás tenyerét.
    Ha az arcom elé tartom,
    látom, nagyobb, mint az arcom.
    Ha a fejem fölé teszem,
    látom, nagyobb, mint a fejem.
    Hogyha eső cseperegne,
    nem bánnám, hogy csepereg,
    egy óriás nappal – éjjel
    óriási tenyer����vel
    befödné a fejemet.

    Fésüs Éva: Sündisznócska Verébnóta – Magyar népköltés
    Tegnap korán esteledett,
    Sündisznócska ágyat vetett.
    ��gyat vetett az avarba,
    Kicsinyeit betakarta.
    Fújhat a szél szakadatlan,
    Melegít a puha paplan.
    Jó a meleg földi fészek,
    Aludjatok kis tüskések!
    Ágon ugrált a veréb,
    Megrándult a lába,
    Üggyel-bajjal lejutott a fekete sárba.
    Most sír a veréb,
    Igen fáj a lába,
    Nem járhat az idén
    Verébiskolába.
    Diótörő – Magyar népköltés Piros alma – Magyar népköltés
    Kopp, kopp,
    ropp, ropp!
    H������������jját rontom,
    magját bontom.
    Ezt a tálba,
    ezt a számba,
    Hopp!
    Piros alma, de kerek
    Kóstoljuk meg gyerekek!
    Ugye ��des, ugye jó?
    Nekünk hozta ��sz-anyó.