• пресс-релизы
  • статьи для сайта
  • новости для сайта
  • тексты для буклетов
  • написать коммерческое предложение
  • написать продающий текст
  • слоган
  • нейминг
  • копирайтинг киев
  • рекламная кампания
  • биржи статей
  •  

    PÖTTÖMKE ÓVODA

    FÜZESABONY

      

    JÁTÉKOSAN – TEVÉKENYEN

    című

     

    Pedagógiai Programja

     

    Felülvizsgálva: 2017. november

     

    T A R T A L O M J E G Y Z É K

     

    BEVEZETŐ                                                                                                             

         Törvények, Rendeletek……………………………………………………….      5. oldal

    1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI……………………………   6. oldal
    2. 1.  Az Óvoda rövid története………………………………………………     8. oldal
    3.   2.  Az Óvoda személyi feltétele……………………………………………     8. oldal
    4. 3.  Az Óvoda tárgyi feltétele……………………………………………….     8. oldal
    5. AZ ÓVODA ÁTFOGÓ, GLOBÁLIS NEVELÉSI TERVE…. 9. oldal
    6. 1.  Gyermekkép…………………………………………………………..       9. oldal
    7. 2.  Óvodakép……………………………………………………………..       9. oldal
    8. 3.  Az óvoda nevelési céljai, feladatai…………………………………….     10. oldal

          II.4.    Az óvoda nevelési céljai feladatai…………………………………….     10. oldal

          II.5.    Az érzelmi nevelés feladata……………………………………………   11. oldal

         II.6   A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata……  13. oldal

    III. A TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ NEVELÉS FELTÉTELEINEK

          MEGTEREMTÉSE……………………………………………. 14. oldal

         III.  l.  A csoportok szokásrendszerének kialakítása…………………………..    14. oldal

         III.  2.  A gyermek gondozásával kapcsolatos feladatok………………………    14. oldal

         III.  3.  Az egészséges életmódra nevelés feltételei és feladatai………………    15. oldal

         III.  4.  A környezettudatos magatartás kialakítása……………………………   16. oldal

    1. ÉRTELMI NEVELÉS CÉLJA, FELADATA………………… 17. oldal
    2. ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI……………………. 17. oldal
    3. 1.  Játék……………………………………………………………………   18. oldal
    4. 2.  A munka………………………………………………………………..   21. oldal
    5. 3.  A tevékenységekben megvalósuló tanulás, értelmi fejlesztés, nevelés ..   23. oldal
    6. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI…………………………. 26. oldal
    7. 1. Anyanyelvi nevelés……………………………………………………..  26. oldal
    8. 2.  Vers, mese, dramatikus játék……………………………………………  28. oldal
    9. 3.  Rajzolás, mintázás, kézimunka…………………………………………  32. oldal
    10. 4.  Külső világ megismerése………………………………………………  35. oldal
    11. 5.  Óvodánk kiemelt referenciaterülete, egyben „Jó gyakorlata”…………. 40. oldal

          VI.6.   Ének – zene, énekes játék, gyermektánc……………………………….. 42. oldal

          VI.7.  Ünnepek, ünnepélyek…………………………………………………… 45. oldal

    1. 8. Óvodánk másik kiemelt referenciaterülete, egyben „Jó gyakorlata”…… 46. oldal

          VI.9.  Mozgás, mozgásos játékok……………………………………………… 48. oldal

    VII.  A SZÜLŐK ÁLTAL IGÉNYELT, NEM KÖTELEZŐ                 

             EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK ……………………………………………        50. oldal

    VIII.   AZ ÓVODA ÉS KÖRNYEZETÉNEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE……… 50. oldal

    1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND…………………………………… 52. oldal
    2. AZ ÓVODA ELLENŐRZŐ-ÉRTÉKELŐ TEVÉKENYSÉGE………… 52. oldal

       X.1.  Az óvodai csoportok és a gyermekek ellenőrzése és értékelése…………      52. oldal

       X.2.  A Pedagógiai Program értékelése…………………………………………   53. oldal

    1. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN……………………………… 53. oldal

    XII. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN…………………………………………………………  56. oldal

    XIII. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK…         58. oldal

    XIV.LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK……………………………………………   59. oldal

    MELLÉKLETEK…………………………………………………………………         60. oldal

    IDÉZETEK JEGYZÉKE………………………………………………………..  68. oldal

    FELHASZNÁLT IRODALOM…………………………………………………  69. oldal

     

    „Gyermekekkel foglalkozni, az minden bizonnyal a leghálásabb munka, mi a földön osztályrészünkül jutott, de saját tökéletesítésünket is ez mozdítja előre.” 1

     

                                    /Brunszvik Teréz emlékirata/ 

    BEVEZETŐ

     

    TÖRVÉNYEK, RENDELETEK

     

    A helyi óvodai nevelési program készítésénél, a felülvizsgálatánál az alábbi jogszabályokat kell figyelembe venni és alkalmazni:

     

    • CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről
    • évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. törvény módosításáról
    • 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
    • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
    • 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
    • évi LXXIX. Törvény a közoktatásról
    • évi I. Törvény a munka törvénykönyvéről
    • évi LXXXVI. Törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és a törvény módosításokról

     

    1. Az óvoda jellemző adatai

     

    Az intézmény neve:  Füzesabonyi Pöttömke Óvoda és Bölcsőde

     

    Az intézmény fenntartója:

                                       Füzesabony-Dormánd Köznevelési Intézményfenntartó Mikrotársulás

     

    Az intézmény címe:  3390. Füzesabony, Rákóczi út 14. /Tel./Fax.: 36/341-023./

    Alapító okirat:          58/2013.(V.30.), módosítása: 4-I/2015.(VI.30.).

     

    Alapító szervek:  Füzesabony-Dormánd Köznevelési Intézményfenntartó Mikrotársulás

                                      

    Felügyeleti szervek: Füzesabony-Dormánd Köznevelési Intézményfenntartó Mikrotársulás

            

    Jogállása:       Önálló jogi személy

               

    Az intézmény fenntartója és működtetője: Füzesabony-Dormánd Köznevelési

      Intézményfenntartó Mikrotársulás

     

    Alaptevékenysége:

                                      

      Száma Tevékenység megnevezése
    Szakágazat 851011 Óvodai nevelés, ellátás
    Szakfeladat 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

    A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása. Enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermek ellátása 

    Szakfeladat 562912 Óvodai intézményi étkeztetés
    Szakfeladat 855937 Mns. Egyéb felnőttoktatás
    Szakfeladat 889101 Bölcsődei ellátás

    Az egészségügyi és szociális alapellátás részeként a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével.

     

     

    Gazdálkodási formája:

    Önállóan működő és gazdálkodó

     

     

    Létrehozásáról rendelkező jogszabály: Füzesabony Város Önkormányzatának 58/2013. (V.30.) Képviselő-testületi határozata

    Dormánd Község Önkormányzatának 29/2013. (V.30.) Képviselő-testületi határozata alapján. Módosítva: 4-I/2015.(VI.30.).

     

     

    A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolása:

     

    Szakágazat Száma Tevékenység megnevezése
    Szakfeladat 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének elszámolásának szakmai feladatai
    Szakfeladat 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés
    Szakfeladat 096010 Óvodai intézményi étkeztetés
    Szakfeladat 104030 Gyermekek napközbeni ellátása
    Szakfeladat 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
    Szakfeladat 091140 Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai

     

     

    Az intézmény működési köre: Füzesabony-Dormánd Köznevelési Intézményfenntartó Mikrotársulás

     

    Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 128 fő

                                      

     

     

    A program módosítás benyújtója:

     

                                                                                                  Bodnárné Kiss Karolina

                                                                                                      Intézményvezető

     

     

    I.1. Az óvoda rövid története

     

    Füzesabony főutcáján elhelyezkedő 1945-46-ban épülő óvoda két csoporttal indult.

    Az igényeknek megfelelően, azóta több átalakítással, korszerűsítéssel működik. 1982-ben 8 csoport, mintegy 190 fő befogadására új épületszárnnyal gazdagodott. 1994-ben vezetékes gázra kötötték rá az egész épületet, amely nagyban hozzájárult a korszerűsítéshez. 1996-97-beli átszervezés következtében a bölcsődét az óvoda épületében helyezték el és egyben csökkentették az óvodai csoportok számát. 2013-ban a gázfűtést újból korszerűsítették geotermikus fűtésre, valamint 2015-ben fotovoltaikus napelemes rendszert építettek ki. Jelenleg 2 bölcsődei és 6 óvodai csoport működik az épületben.

    Az óvodai férőhelyek száma 140, a bölcsődei férőhelyek száma 28.

     

    I.2. Az óvoda személyi feltételei

     

    Az óvodai dolgozók létszáma:          18 fő

    Óvodapedagógus:                              13 fő

    Ebből intézményvezető:                      1 fő

     

    A nevelő – oktató munkát segítők:

    Pedagógiai asszisztens:                       2 fő

    Szakképzett dajka:                             6 fő

    Óvodatitkár:                                        1 fő

     

    A nevelőtestület tagjai kreatív pedagógusok, akik jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek. Munkájukat felelősség, kötelességérzet, emberszeretet, pedagógiai tapintat hatja át.

     

    Szakmai felkészültségüket önképzéssel, tanfolyamok elvégzésével, munkaközösségi rendszerben az elméleti felkészüléssel gazdagítják.

     

    A nevelőtestületből 3 óvodapedagógus rendelkezik szakvizsgával: 2 fejlesztő pedagógia egy fő gyermek és ifjúságvédelem szakterületen és Közoktatás – vezetői szakon. 1 kolléganő elvégezte az alapozó terapeuta képzést.

     

     

    I.3. Az óvoda tárgyi feltételei

     

    Óvodánk épületét, udvarát, berendezését, kertjét úgy igyekeztünk kialakítani, hogy a gyermekek számára biztonságos, fejlődést elősegítő; a dolgozók számára pedig megfelelő munkakörnyezet legyen.

    A telek területe, amelyen óvodánk elhelyezkedik: 8035m2, maga az óvoda épülete 5362 m2, az udvaré pedig 2673 m2. E számadatok tükrében látható, hogy óvodánk a nagyobb intézmények közé tartozik. Az eredeti épület 1945 – 46-ban épült, de ez az épületszárny ma már bölcsőde. Az óvoda épületének nagy része 2017-ben felújítás alatt esett át, nyílászáró csere, tetőszerkezet csere történt és külső szigetelést is kapott.

    Az óvoda drótfonatos kerítéssel van körülvéve, aminek szükségessé vált a cseréje korszerűsítése. Az épület összkomfortos, geotermikus fűtéssel, közműves hálózati víz és szennyvízelvezetéssel van ellátva.

    A 6 csoportos óvodánk férőhely száma: 140 fő. A csoportszobák alapterülete 54 m2.

     

    Az intézmény tárgyi feltételei bontásban az 1. számú mellékletben találhatók.

    1. Az óvoda átfogó, globális nevelési terve

     

    II.1.Gyermekkép

    Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk.

    Az óvodának, mint nevelő intézménynek figyelembe kell venni, hogy a gyermek fejlődő személyiség. A gyermek fejlődését meghatározzák az öröklött tulajdonságok és a környezeti hatások. Minden gyermek külön – külön egy személyiség, akinek fejlesztésében egyénre szabott módszereket alkalmazunk.

    A gyermekek vágyaikat, szükségleteiket különböző tevékenységi formában igyekeznek levezetni. Mi ehhez teremtjük meg a személyi és tárgyi feltételeket. Minél kisebb egy gyermek, annál több szeretetre, biztonságra, melegségre van szüksége az egészséges fejlődéshez. Ezért a biztonságos, befogadó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, valamennyiünk legfőbb feladata.

    Törekszünk a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységekre is, valamint igyekszünk fokozott figyelmet fordítani a tehetséges gyermekek fejlesztésére. Gyermekeinket kreatív, önálló gondolkodású, kommunikációra képes, aktív emberekké szeretnénk nevelni.

    Korukhoz és képességeikhez mérten önállóan eligazodnak a környezetükben, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek, szeretik, óvják és védik a természetet., testi lelki harmóniában vannak önmagukkal és környezetükkel.

     

    II.2.Óvodakép

    Intézményünk fő feladata az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően az óvó – védő, szociális, nevelő – személyiség fejlesztő feladatok ellátása. A programunknak megfelelően nevelőtestületünk olyan módszert választott feladataink megvalósításához, ami az adottságainkra, szokásainkra, körülményeinkre, eddigi szokásrendszerünkre, értékeinkre épül. A tevékenységekre koncentrálva fogalmazzuk meg feladatainkat, így a tevékenységeken keresztül neveljük gyermekeinket kreatív, önálló gondolkodású, kommunikációra képes aktív emberekké szeme előtt tartva egyéni képességeiket.

    A családi nevelést kiegészítve elősegítjük a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Ezzel segítjük a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki, és szociális érettség kialakulását.

    Alapelvünk a szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemgazdag óvoda megteremtése, ami a gyermeki magatartásnak, önállóságnak, az egészséges öntudat kibontakozásának és az önmegvalósulásnak lehetőséget ad. Minden gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető leginkább. A gyermeknek éreznie kell, hogy tisztelet veszi körül, fontos nekünk, figyelünk rá és számíthat segítségünkre.

    Fontosnak tartjuk, hogy szeressék és védjék a gyermekeink a természetet, az őket körülvevő élőlényeket, legyenek fogékonyak a természet szépsége iránt és tegyenek is érte. Célunk a környezeti értékeink felfedezése, a környezettudatos szemlélet kialakítása. Hagyományaink ápolásával lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek megismerjék szülőföldünk hagyományát, szokásait, értékeit.

     

     

     

     

     

     

     

    II.3. Az óvoda nevelési céljai, feladatai:

     

    • A gyermek nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével.
    • Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlesztése.
    • Boldog, kiegyensúlyozott, környezetével és önmagával harmóniában élő személyiségek kialakítása sokszínű tevékenységgel, különös tekintettel a szabad játékra, a játékba integrált ismeretátadásra.
    • Célunk, alapelvünk, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet megbecsülés övezze, ami segíti a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását.
    • Az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vétele.
    • Az egészséges életmód, a testápolás, az egészség megőrzés szokásainak kialakítása, az egészséges és biztonságos környezet biztosítása.
    • A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása.
    • Szükség esetén prevenciós és korrekciós feladatok ellátása, a másság elfogadása.
    • A gyermek szociális érzékenységének és éntudatának, önérvényesítő törekvéseinek segítése.
    • Változatos tevékenységek biztosítása a tapasztalatszerzésben.
    • Speciális helyzetű, speciális törődést igénylő gyermekek felkarolása, együtt nevelése a közösségen belül.
    • A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális hátrányainak enyhítése, együtt nevelése a közösségen belül.
    • A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása.
    • A migráns, nemzetiségi családok gyermekeinek befogadása az intézménybe.

     

    A nevelési célok és feladatok az egész óvodára nézve azonosak. A csoportok arculatát a gyermekek, és az óvodapedagógusok személyisége alakítja.

    Az óvoda nevelő intézmény, a családi nevelés kiegészítője, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik.

     

    Óvodánk nevelési alapelvei

    • Tiszteljük, elfogadjuk, szeretjük és megbecsüljük a gyermeki személyiséget.
    • Mindenkor és minden helyzetben figyelembe vesszük a gyermekek érdekeit.
    • Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét.
    • Az általunk alkalmazott pedagógiai módszereket a gyermekek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek, képességeinek, kompetenciáinak kibontakoztatását.
    • Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására.
    • A játékot a tevékenységek sorában alaptevékenységnek tekintjük. A szabad játékot tekintjük a leghatékonyabb eszköznek a gyermek testi, lelki, értelmi fejlődésének elősegítésében.
    • A gyermeki személyiség maximális tiszteletben tartása mellett fontos szempont a differenciált fejlesztés, egyéni foglalkoztatás. Nagy figyelmet fordítunk a lassabban fejlődő, lemaradó, hátrányos helyzetű, beilleszkedési,- magatartási, – és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére, esélyegyenlőségük biztosítására.
    • Speciális szakemberek bevonása, és velük együttműködve történő fejlesztés megvalósítása.
    • A gyógypedagógus és a logopédus fejlesztő munkájának ismeretében történő céltudatos nevelő-oktató munka.
    • Az óvoda és a család együttműködését nevelőmunkánk alappillérének tekintjük, melyben a pedagógus nevelői, mintaadói magatartásával igyekszik hatni a családi nevelésre, épít a családok nevelési értékeire, azt megtartva, továbbfejlesztve.
    • Az nemzetiséghez tartozó gyermekek számára biztosítjuk az önazonosságuk megőrzéséhez, hagyományaik ápolásához szükséges feltételeket.
    • Intézményünkben a migráns családok gyermekei a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellet vehetik igénybe az óvodai nevelést. Biztosítjuk számukra önazonosságuk megőrzését, hagyományaik ápolását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
    • Törekszünk óvodánk kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére.
    • Az óvodánkban komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, de a gyakorlatban egységet alkotnak. A nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság kíváncsiság ébrentartása, kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása.

     

    Környezettudatos magatartás elősegítése

    • Sok kirándulás, élményszerző séták, megfigyelések végzése a természetben,
    • A nevelés – oktatás témaköreit a természeti környezet tárgyai, jelenségei képezik. Pl. évszakok köré történő csoportosítás – a nevelés minden területén.
    • Föld napján pl. parkosítás, virágültetés – ezek folyamatos gondozása – növényekhez, állatokhoz fűződő pozitív viszonyulás – személyes példamutatás.
    • Vetélkedőkön részvétel.
    • Szelektív hulladékgyűjtés – hulladékok újrahasznosítása.

     

     

    II.5. Az érzelmi nevelés feladata

     

    Célja: A érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.

     

    Az óvodapedagógus feladatai:

    • Az óvodapedagógus adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával, hiszen a szülő jelenléte biztonságot ad az új környezet elfogadásához és a szülőt is megnyugtatja.
    • A gyermek – óvónő, a gyermek – dajka, a gyermek – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása.
    • Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése és társas kapcsolatok létrehozása érdekében.
    • Az óvoda egyszerre segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, és teret enged önkifejező, önérvényesítő, énérvényesítő törekvéseinek.
    • Az óvoda lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveli.
    • Az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésén túl a szokás és normarendszer megalapozására törekszünk.
    • A gyermekeket megismertetjük szűkebb, tágabb környezetükkel, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.
    • A modellértékűséget az óvoda más dolgozóira is vonatkoztatjuk.
    • A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségleteknek megfelelő pedagógiai eljárások alkalmazásával, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével az esélyegyenlőséget biztosítjuk. Esélyt teremtünk a migráns gyermekek számára.
    • A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzékének fejlesztése.
    • Az élménybefogadás képességének fejlesztése.
    • Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése.
    • Az ösztönös és érzelmek irányításának fejlesztése.
    • Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése, tolerancia.
    • Az erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése, figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperációs, jellemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés.
    • Társas kapcsolatok, egymás közötti bizalom kiépítése, óvónő-gyermek, gyermek-gyermek közötti biztonságérzet keltése, a csoportban való tartózkodás során.
    • Alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadás.

     

    A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül. Megismerte a csoportban, óvodában dolgozó felnőtteket, gyermekeket, bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben.

     

    A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

    Legyen önálló a gyermek, a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás következő területein:

    • Kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás.
    • Véleménynyilvánításban, döntésekben, választásokban, vállalt feladatok elvégzésében.
    • Viselkedjen tisztelettudóan.
    • Ismerje és értse az óvónő metakommunikatív jelzéseit.
    • Törekedjen az igazmondásra, a megkezdett munkák befejezésére.
    • Legyen képes a belátásra, vegye észre a környezet rendjét, megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket.
    • Tudjon együttműködni a közös cél érdekében, örüljön a csoport közös sikerének.
    • Szeretik, és koruknak megfelelően védik a természetet, megbecsülik és tiszteletben tartják az élővilágot, szívesen ápolják a növényzetet, gondoskodnak az állatokról.

     

    Társas kapcsolatok terén:

    • Ajánlja fel segítségét gyermek társainak, felnőtteknek, ha ennek szükségét látja.
    • Szívesen tevékenykedjen a csoport érdekében, érdeklődjön a társai és a felnőttek iránt.
    • Legyen képes az egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni.
    • Elfogadják a „különbözőséget”.
    • Igyekezzen – a szituációtól függően – elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket.

     

    A fejlesztési eredmények érdekében fontos a közös élmények átélése, tapasztalatok szerzése, a felnőttek pozitív minta adása, a csoportban zajló mechanizmusok, egyéni reakciók megfigyelése. Szükség esetén a külső segítségadás az aktuális tevékenységek során.

     

    II.6. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata

     

    A tevékenység célja:

     

    • A gyermekek gondozása, egészségének védelme, testi szükségletük, mozgásigényük, edzettségük kielégítése.
    • A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése.
    • Az egészséges táplálkozás, életmód megalapozása, higiénés szokások kialakítása.
    • Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós, testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve.
    • Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének segítése.
    • A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása.
    • Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása.

     

    A tevékenység szerepe a nevelési cél elérésében:

    A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. Mivel a gyermek, tevékenykedő lény, személyisége komplex tevékenységek, cselekvések segítségével fejleszthető a leghatékonyabban.

    Cselekedhessen a gyermek saját szükségleteinek megfelelően, vagyis legyen a gyermeki tevékenység valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény.

     

     

    Az óvodapedagógus feladatai a tevékenység megszervezésében:

    Biztosítsa minél változatosabb, több fajta tevékenységet egy időben történő gyakorlásához megfelelő feltételeket. /idő, hely, eszközök, ötletek/

    A gyermeki tevékenység szervezésekor vegye figyelembe, hogy a 3-7 éves gyermeket a tevékenységi vágy jellemzi, bármilyen mozgás, változás felkelti a figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy, kíváncsiság életkori sajátossága, de tevékenységi formái gyakran változnak, rövid ideig tartanak és nincsenek mindig összhangban a kitűzött céllal.

    Fontos, hogy a tevékenységek megszervezésében, támaszkodjon az óvodapedagógus a gyermekek tapasztalataira, aktuális élményvilágára, meglévő képességeire. Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb, komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportba, biztosítsa a képességeik kibontakozását, fejlesztését. A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást. Minden gyermek képességét önmagához viszonyítva igyekezzen fejleszteni.

     

     

    A nevelés, a tudatos fejlesztés feltételeinek biztosítása

     

    Az óvodai nevelés a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik, befolyásolja a társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoportok életkora, összetétele, a szülők igényei. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek is nagyban befolyásolják.

     

    III. A tevékenységen alapuló nevelés feltételeinek megteremtése

     

    Ebben a fejezetben összefoglaljuk az óvodapedagógusok feladatait az alábbi csoportosításban:

    1. A csoportok szokás rendszerének kialakítása
    2. A gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatok
    3. Az egészséges életmódra nevelés feltételei és feladatai
    4. Környezettudatos magatartás kialakítása

     

     

    III.1. A csoportok szokásrendszerének kialakítása

     

     

     

    A szokás kialakítás módja: utánzás – ismétlés –gyakorlás- tudatosabbá váló cselekvés. Ezek a kialakított szokás rendszerek az óvoda egyes területén jól alkalmazhatók például:

    • a napirend,
    • a társas, közösségi együttélés,
    • az egészséges életmód,
    • a tevékenységek megvalósítását elősegítő szokások esetében. A kialakított szokás rendszerek minősége alapvetően befolyásolja a csoport nyugalmát, derűs légkörét és erre építhető fel a harmonikus, kiegyensúlyozott, tevékenységgel teli óvodai élet.

     

    Az óvodával való ismerkedés, beszoktatás minősége kihat a későbbi óvodai életükre. Nagyon sok türelmet, gyöngédséget és időt igényel az új gyermekek beszoktatása. Augusztus utolsó hetében módot adunk a szülőknek és a gyermekeknek, hogy közösen eltölthessenek egy napot intézményünkben, közösen ismerkedhessenek az új környezettel, a leendő óvónénikkel, dajka nénivel, majd este szülői értekezlet keretében megismerkedhetnek az elkövetkezendő napok teendőivel, feltehetik kérdéseiket, megismerhetik az óvoda nevelési programját, házirendjét, szokásrendszerét. Az, hogy a beszoktatás meddig tartson mindig a szülővel közösen döntik el az óvodapedagógusok A bizalom kiépítése a szülők irányában is igen fontos.

     

    III.2. A gyermek gondozásával kapcsolatos feladatok

     

    A tevékenység célja:

    • A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, jó közérzetük biztosítása.
    • A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása.
    • A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése.
    • Az óvónő és gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megteremtése.
    • Tapintat, elfogadás a gyermekekkel szemben.

     

    A gondozási feladatok végzése az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt feladata. Az óvodai környezet esztétikus, harmonikus és célszerű kialakítása, a veszélyforrások minimálisra csökkentése, az óvodai napirend helye kialakítása a gondozási feladatok végzését könnyíti meg.

    Célunk, hogy fokozatosan megtanulja minden gyermek önállóan ellátni magát. Ehhez nyújtanak segítséget a felnőttek, vegyes csoportban a nagyobb gyermekek és ezt az együttműködést célszerű kialakítani az azonos korú gyermekek csoportjában is.

     Az egyéni bánásmód, az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevétele a gondozás esetében is érvényesül.

     

     

    III.3. Az egészséges életmódra nevelés feltételei és feladatai

     

     

    A tevékenység célja:

    • A gyermekek egészségének védelme, mozgásigényük kielégítése, edzettségének biztosítása.
    • A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése.
    • Az egészséges táplálkozás, életmód megalapozása, higiénés szokások kialakítása.
    • Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós, testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve.
    • Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének segítése.

     

    Az egészséges életmód magába foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét.

    Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél többet legyenek szabad levegőn. A napfény, a levegő, a víz, az eső – hó is edzi, erősíti őket. Az udvarunkon játékeszközök, tornaeszközök, homokozók lehetővé teszik a gyermekek sokoldalú mozgásigényének kielégítését.

    Az egészséges életmódra nevelés nemcsak az óvoda épületének és udvarának célszerű hasznosítását jelenti, hanem gyakori sétákat, kirándulásokat a szabad természetben.

    Az óvoda udvarán lévő veteményes és virágoskert a csoportszobában az élősarok ugyancsak alkalmas a mindennapi komoly mozgást igénylő tevékenységre.

    A szokásrendszer alakításával el kell érni, hogy a tevékenységhez szükséges eszközök bármikor a gyermekek rendelkezésére álljanak és a tevékenységet magát ne korlátozzuk vagy szabályozzuk be.

    Az egészséges életmód szokásinak kialakításában fontos szerepet kap a helyes táplálkozás szokásainak kialakítása, az étkezés körülményeinek, esztétikumának biztosítása. Az egészséges életmód szokásainak kialakításához hozzátartozik az étkezések hangulatának, esztétikumának biztosítása is /a tiszta, vasalt asztalterítő, az esztétikus evőeszköz, étkező edények, szalvéták… stb./.

     

     

    A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

     

    Legyen önálló a gyermek

    • A tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában,
    • a WC használatakor,
    • a fogápolásban, ö
    • öltözködésben legyen képes megválasztani a helyes sorrendet,
    • önkiszolgáláskor, a kimerített étel mennyiségének megítélésében,
    • az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruhák kiválasztásában.

     

    Megfelelően használja

    • az evőeszközöket /kés, villa, kanál/
    • a játék és egyéb eszközöket,
    • az óvoda és az épület egyéb helyiségeit,
    • a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket /lábtörlő, takarító eszközök/.
    • Tudjon:
    • cipőt fűzni és kötni, gombolni,
    • teríteni, hajtogatni /szalvéta, takaró, ruházat/
    • ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni,
    • természetes ülő testtartással asztal mellett ülni.

     

    Ismerje:

    • a kulturális étkezés szokásait /csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára.
    • /A zsebkendő használat módját,
    • a ruházatának tisztántartási lehetőségeit,
    • a rendetlenség megszüntetésének módját.

     

    Segítsen:

    • a környezet tisztántartására, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben,
    • a kisebbeknek a különböző önellátására irányuló tevékenységekben.

     

    A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel.

     

     

     

    III.4. A  környezettudatos magatartás kialakítása

     

     

    A tevékenység célja:

     

    • Olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, a környezethez való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához nélkülözhetetlenek.

     

    A tevékenység feladata:

    • Segítse a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejlessze értelmi képességeit.
    • A gyermek környezetéből szerzett ismereteit használja fel a játékában, élje át, folyamatosan gyakorolja, más tevékenységeiben is alkalmazza.
    • A megismerés szélesítse ki a személyiségfejlesztés környezeti feltételeit, tudatosan fejlesztő eljárásaival, módszereivel az óvodán kívüli nevelést kiegészítse, az esetlegesen előforduló hátrányokat kompenzálja.

     

    A tevékenység várható eredménye:

     

    • A környezettudatos nevelés a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, s a megfelelő érzelmi viszonyulás kialakításának eredményeként a legnagyobb fokú tiszteletre nevel, mind a társadalmi, mind a természeti környezettel szemben.
    • Szemléletváltás a gyerekek, az óvoda dolgozói és a szülők körében.
    • A gyerekek megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát, miközben tapasztalatot szereznek a munkavégzésről elemi fokon.

     

     

     

     

    1. Értelmi fejlesztés, nevelés célja, feladata

     

    • Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg.
    • Nevelésünk során a gyerekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítjuk a változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről.
    • Feladatunk a kognitív képességek fejlesztése
    • Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése.
    • Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása.
    • A környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése.
    • Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés.
    • Kommunikációs képességek alakítása, fejlesztése /beszédprodukció, beszédértés, nyelvi képességek/.
    • Egyéni különbségek – adottságok, hajlam, rátermettség, képesség felfedezése.
    • „Én-kép” fejlesztése, testséma kialakulásának segítése.
    • Önálló gondolkodásra való nevelés, döntési képesség fejlesztése.
    • Vizuális percepció /formaérzékletek, forma észlelések/ fejlesztése.
    • Taktilis – kinesztéziás /mozgásérzeti/ szféra mobilizálása.
    • Figyelemkoncentrációs tevékenység biztosítása.

     

     

     

    A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:

    • Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére.
    • Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban.
    • Rendelkezzék probléma felismerő és megoldó képességekkel.
    • Tudja figyelmét rövid ideig ugyan arra összpontosítani.
    • Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységeit.
    • Vegyen részt különböző tevékenységekben, ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is.
    • Törekedjen az önértékelésre.

     

    1. Óvodai élet tevékenységformái

     

    • szabad játék
    • verselés, mesélés
    • ének, zene, énekes játék, gyermektánc
    • rajzolás, mintázás, kézi munka
    • mozgás
    • külsővilág tevékeny megismerése
    • munka jellegű tevékenységek
    • tevékenységekben megvalósuló tanulás

    Kötetlen szervezeti formában, a játék adta lehetőségek alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában.

     

    A fejlesztés tartalmi eszközei:

    • Anyanyelvi nevelés /beszédjavítás, logopédia/.
    • Irodalmi nevelés.
    • Rajzolás, mintázás, kézimunka nevelés a művészeti tevékenységek tükrében.
    • Külső világ megismerése: – környezet tevékeny megismerése.

                                                            -matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése.

    • Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc, ünnepek, ünnepélyek „népi játékok és tánc az óvodában, zeneóvoda!
    • Mozgás, mozgásos játékok.
    • Az óvoda speciális szolgáltatásai.

     

     

    V.1. Játék

     

    A tevékenység célja: a szabad játék elsődlegességének biztosítása, a játék eszköz jellegének professzionalizálása, a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet.

    • A tevékenység lényegéhez tartozó játékos beállítódás és játékdominancia figyelembe vétele.
    • Játékosságot úgy kezeljük, mint a gyermek alaptermészetét, amely a tevékenységek elkülönítésével óvodáskor végére fokozatosan átalakul.
    • Játékosság feltételeinek biztosítása.
    • Óvodáskorban a tanulás valódi színhelye csak a játék lehet.
    • A játék a gyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie.
    • A játékhoz megfelelő időre, helyre és eszközre van szükség.

     

    Az óvodapedagógus feladatai:

    • Játékhoz szükséges feltételek biztosítása: hely, idő, eszköz.
    • A gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és kezdeményezett játékban.
    • Játék fajták, játékeszközök gazdagítása.
    • A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban.

     

    Mi tükröződhet egy kisgyermek játékában?

    • Belső feszültségek, konfliktusok, érzelmek, indulatok /félelem, harag, bizonytalanság, tehetetlenség-érzés, féltékenység stb./
    • Külső hatások, amelyeket befogadott, de nem tudott önmagában feldolgozni, megérteni /haláleset, kórházi kezelés, mennydörgés, vihar, sötétség. TV-ben látott agresszió stb./
    • Vágyak, amelyek a valóságban nem valósulhatnak meg, élmények, amelyeknek megélése csak ebben a minta-világban lehetséges.

     

     

    Erőteljes differenciálódás figyelhető meg a gyermekek játékszokásai és játéklehetőségei között. Tapasztalható a játékra fordított idő rohamos csökkenése. A fent említett változásokból az óvodára hárul egy sor új feladat.

    Számolni kell az óvodába érkező gyermekek igen eltérő élményanyagával, játszási szokásával.

     

    A játék fajtái

     

    Gyakorlójáték:

     

    A gyakorlójáték leginkább 3-4 éves korban jellemző, de 5-7 éves korban a konstrukciós vagy a szerepjáték részmozzanataként is felfedezhető

     

    A gyakorló játék fajtái:  – manipulációs,

                                          –  mozgásos,

                                          –  verbális.

     

    Manipulációs gyakorlójáték: A gyermekek a tárgyakat nyomogatják, forgatják, rakosgatják egymásra, sorba, egymás mellé, autót húzogatnak, tépnek, firkálnak, gyurmát gyúrnak stb. Mindezen tevékenység közben, megismerkedik az őt körülvevő világgal, annak tárgyaival. Mozgásos gyakorlójáték: Mozgás közben megismerkedik saját testével, testi képességeivel és a gyakori ismételgetéssel bizonyos mozgásokat is begyakorol; bújás, mászás, ugrás. Megismerkedik továbbá a testrészeivel, az adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetekkel: alatt, mellett, stb. A 3-4 éves gyermekeknél a nagymozgások fejlesztése a cél.

    Verbális gyakorlójáték: A verbális gyakorlójáték ritmusérzéküket fejleszti, és nagy jelentősége lehet a beszédgátlások megelőzésében. Az a kisgyermek, akit a felnőtt érdeklődve hallgat, vagy buzdít további halandzsa kitalálására, később is bátrabban fog megnyilatkozni.

     

    Építő – konstruáló játék:

    A gyermekek különböző játékszerekből összeraknak, létrehoznak valamit. Sokszor a manipulációs játék folytatása.. Ez a 3-4 évesekre jellemző.

    A konstrukciós játék következő fokozata, amikor már meghatározott céllal építenek a gyermekek, de még csak a konstruálás menete érdekli őket, nem pedig az eredménye. Végül már előre megfontolt céllal és tervvel. 5-7 évesek jellemzője.

    A jól kiválasztott eszközök biztosításával tudjuk játék közben tudatosan fejleszteni a gyermekek képességeit. Építés közben a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása, megtapasztalja az összerakás – szétszedés, egy-egy elem kirakása közben a rész – egész viszonyát, megtanul tervezni. Építés közben matematikai ismereteket is szerez szimmetrikus alakzatok építésével, megismerkedik a téri kiterjedésekkel, a nagyobb várat lehet építeni, a kevesebből kisebbet, stb. Nagyon jól fejlődik finom-motoros mozgásuk, szem – kéz koordinációjuk a kicsi elemek egymásba, egymáshoz illesztésével.

     

    Szituációs szerepjáték:

    A szerepjáték gyakran a gyakorlójátékból alakul ki, mivel ilyenkor a kisebbek a szerepnek még csak egy mozzanatát gyakorolják, ismételgetik. Sok esetben viszont a konstrukciós játék újabb fázisa. A szerepjáték lényeges sajátossága az utánzás. a gyermekek a szerepjátszásban egy mintát követnek.

     A szerepjáték nagyon fontos a gyermek személyiségfejlődésében. Felnőtt mintáról tanulják meg az erkölcsi értékeket. Gyakorolják az együttműködést, az alá – fölérendeltségi viszonyokat. Fejlődik képzeletük, szervezőkészségük, társaik érzelmeinek megértése. A szabályok fejlesztik szabálytudatukat, akaratukat. Szerepjáték közben a már megtanult ismereteket gyakorolják, és újakat tanulnak egymástól. A gyermekek játék közben kommunikálnak egymással, verbális fejlesztésre is sok lehetőség adódik. A szerepjáték aktivitásra is nevelhet, mikor passzívabb gyermeket vonnak be játékukba. A szerepjáték jó alkalom az illemszabályok tanulására is, mivel játék közben gyakorolhatják a köszönést, a kérem, köszönöm és egyéb illedelmességi formákat.

    A szerepjáték fejlődése: a 3-4 évesek eleinte egyedül játszanak a legszívesebben, később egymás mellett, de egymástól függetlenül, majd egymással laza kapcsolatban.

    A 4-5 éveseknél kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye, kötődnek a szerepekhez. Képesek egyszerűbb játékok megszervezésére. A szerepjáték magasabb foka a több gyermek együttesen szervezett játéka. Ez már az 5-7 évesekre jellemző. Mind mindegyik játékfajtánál, a szerepjátéknál is biztosítani kell a legmegfelelőbb feltételeket, az eszközöket és a helyet, időt.

     

     

    Szabályjáték:

    A szabályjáték lényege a szabály betartása, a szabályhoz való igazodás igénye. A játék, szabályra épül, spontaneitása a szabály önkéntes vállalásában érvényesül. A szabályok nem mindig merevek, néha a játék folyamatában is változhatnak. A szabályjátéknak pedagógiai funkciója, lényeges személyiségformáló értéke van: növeli az akaraterőt, az önfegyelmet, a csapatjátékban a társas kapcsolatok megerősítését. Néha a gyermekek maguk alkotják meg a játék szabályát.

     

    A szabályjáték fajtái:  – mozgásos szabályjáték,

                                       – értelemfejlesztő szabályjáték.

     

    Mozgásos szabályjáték:

    Lehetnek fogócskák, bújócskák, labdajátékok, körjátékok stb. Fontos, hogy minél több ilyen játékkal ismertessük meg a gyermeket, hogy bármikor maguk is kezdeményezhessék. Szabályjáték közben a gyermekek megtanulják indulataik fékezését, a siker és a kudarc élményét, helyes magatartásformákat sajátítanak el: türelem kitartás, akaraterő. A csapatjátékban fejlődik közösségi érzésük, feladattudatuk.

     

    Fejlődik: – Térbeli tájékozódásuk

                    – a nagymozgásuk,

                    -finommotorikájuk,

                     -szem-kéz koordinációjuk

     

    Értelemfejlesztő szabályjáték:

     

    Ugyanazokat a szocializációs képességeket fejlesztik, mint a mozgásos szabályjátékok, de kiegészülnek azzal, hogy fejlődik logikus gondolkodásuk és sok matematikai ismeretre tesznek szert.

    A 3-4 éveseket olyan szabályjátékokkal ismertessük meg, amelyek mozgásigényüket kielégítik és a szabályok egyszerűek. 4-5 éves korban már olyan játékokat ismerjenek meg, amelyekben nemcsak egyéni kívánságaikat tartják szem előtt, hanem közösen küzdhetnek a szabályok betartásával a győzelemért. 5-7 évesekkel már a nagyobb ügyességet, több gondolkodást igénylő, bonyolultabb szabályjátékokat ismertessünk meg. Figyelmeztessék egymást a szabályok betartására és alakuljon ki az egészséges versenyszellem.

     

    Barkácsolás:

    Játékeszközök konstruálása, egyszerűbb ajándéktárgy vagy dekoráció készítése, sérült játékok javítása.

    A barkácsolás mindig a játék igényéből alakul ki és fontos, hogy ne legyen öncélú, tehát az elkészített eszközökkel játszhassanak. A barkácsolásnál sokféle eszközre van szükség, ezért fontos a folyamatos gyűjtőmunka nemcsak az óvodapedagógus, hanem a gyermekek részéről is. Az eszközök elhelyezése nagyon lényeges. Olyan helyre tegyük, hogy a gyermekek bármikor hozzáférhessenek.

    A barkácsolás nagyon változatos tevékenységet biztosít számukra: vágás, tépés, hajtogatás, varrás, szövés, fonás, szögelés. Közben sok ismeretet szereznek az anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról.

    A barkácsolásnál segítsünk, de mindig csak annyit, amennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a gyermekek dolgozhassanak. 3-4 éves korban a gyermekek bevonásával készítsünk egyszerű, kiegészítő játékeszközöket. A játékok javítását a gyermekek előtt végezzük. 4-5 éves korban már a gyermekek is segítsenek a játékok javításában, készítsenek ők is segítséggel játékhoz kiegészítő eszközöket. 5-7 éves korban már maguk kezdeményezzék a barkácsolást. Az így elkészült eszközöket használják is játék, dramatizálás során.

     

    Bábozás, dramatizálás:

    A gyermekek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze, ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai élményeit. Feladatunk tehát, hogy az esztétikai élményeken és tevékenységeken keresztül kialakítsuk az esztétikai fogékonyságot. Mindezt minden játékfajta közben megtehetjük, hiszen az esztétikus környezet, az esztétikus játékeszközök kelti fel igazán a gyermekek érdeklődését.

     

    Játék a szabadban:

    A mozgás és a játék a kisgyermek alapvető tevékenysége. Ez a két tevékenység szorosan összekapcsolódik. Az udvari játék során még több lehetőség nyílik a mozgásos játékok fejlesztésére. A mozgásos tevékenység során megismert és megkedvelt játékokat szívesen játsszák tovább az udvaron. A már-már feledésbe merülő népi játékokkal is megismertethetjük a gyermekeket pl. ugrókötelezés, karikajátékok, ugróiskola, labdajátékok.

     

    A homokozóban a gyakorlójáték, a konstrukciós játék, a szerepjáték, a barkácsolás és szabályjáték egyformán kialakulhat.

    A különböző mászókák, kötélből, fából is jó lehetőséget adnak a mozgás, egyensúlyérzék, téri tájékozódás fejlesztésére.

     

     

    Fontos az elhasználódott játékok /csoportszobában, udvaron folyamatos, lehetőség szerinti cseréje!

     

    A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

    • Játékukban dominánsan jelentkezzék a szituációs játék,
    • több napon keresztül azonos játéktémában legyenek képesek együttesen részt venni,
    • ismert meséket többször dramatizáljanak, bábozzanak,
    • bonyolult építményeket legyenek képesek kreálni,
    • élvezzék a játékokat és legyenek képesek a normák betartására,
    • társas viselkedésükben jelenjenek meg az óvoda által preferált viselkedési szabályok.

     

     

    V.2. A munka

     

    A tevékenység célja: Tapasztalat szerzés, képességek, készségek, közösségi kapcsolatok, kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, kötelességteljesítés kialakítása.

     

    Az óvodapedagógus feladatai: A tudatos szervezés, a gyermekekkel való példamutató együttműködés és a folyamatos pozitív értékelés.

     

    Az óvodás gyermekek életében, a különböző tevékenységi formák között jelentős helyet foglal el a munka. A munkát a gyermek életében elsősorban személyiségfejlesztő hatása teszi jelentőssé, ezért válhatott az óvodai nevelés eszközrendszerének részévé.

    A játék és munka hasonlósága olyan sajátosság, amely megkönnyíti a munkára nevelés feladatainak megvalósítását. A két tevékenység közötti hasonlóság mellett természetesen különbségek is vannak. Ez mindenekelőtt a cél jellegében mutatkozik meg. A munka célja objektív, a gyerek kívülről kapja, szükségességét a környezet határozza meg. /sétához fel kell öltözni, önkiszolgálás, ebédhez teríteni kell, naposság/.

    A gyerekek számára a munka végzése felelősséget is jelent, el nem végzése felelősségre vonást von maga után. /Ha játék közben nem kap minden baba kanalat vagy egy kanállal eteti meg mindet, nem nagy baj, de ha ebédnél egy gyermeknek nincs kanala, nem tud ebédelni/. A gyermek figyelme nemcsak a tevékenységre, hanem annak következményére is ráirányul. A munkavégzés a játéknál sokkal rendezettebb ismereteket és kialakultabb készségeket feltételez. Az eszközök alapvető rendeltetését ismernie kell, hogy mit lehet velük csinálni.

     

    Kapcsolata más tevékenységekkel:

    Az életszerű helyzetekben az aktuális tevékenység közben megnyílnak, beszédessé válnak a gyermekek. A kötetlen, derűs légkör beszédre motiváló, fokozza a beszédkedvet, fejleszti a kifejezőkészséget. A közvetlen tapasztalások során szókincsük is gazdagodik, a fogalmak valódi tartalmat kapnak.

    Fejleszti:   – A társas kapcsolatokat

    – empátiát

                    – kooperációs és kommunikációs készséget

        – önállóságot

                    – téri tájékozódást

                    – udvariassági szokásaikat

                    – manuális készség

                    – motorikus finommozgások

     

    Minden gyereknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képességei szerint végezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.

    Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermeknek, és teljes önállósággal végezhesse azokat.

     

    Az óvodai munkára nevelés tartalma:

    A naposság a napos munkája a csoport számára fontos, nélkülözhetetlen munkát jelent. Ezért a gyermekek előtt világossá válik a munka célja és a feladatvégzés szükségessége is.

    Az alkalmi megbízatások: rendje időről-időre ismétlődik, a szükségleteknek megfelelően.

    A kerti munka: Célja, hogy a gyermekek megismerjék a kerti növények fejlődését, életét, az ezeket befolyásoló tényezőket, a növénygondozás legegyszerűbb, alapvető folyamatait /vetés, palántázás, gyomlálás, locsolás/.

    A munkavégzés nem időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység, ami beépül az óvodai mindennapokba.

     

    Az óvodáskor végére elérendő követelmények:

    A különböző munkafajták közös vonása, hogy tényleges munkavégzést, tevékenykedtetést jelentenek. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek megvalósítani.

    Az önkiszolgálásnak óvodáskor kezdetétől igen nagy a jelentősége. A magukkal kapcsolatos minden teendőt a lehető legkorábbi időtől kezdve próbálják meg önállóan elvégezni. Hagyjuk, hogy a gyermekek koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor kedvük van hozzá, amikor képesek rá. Az önkiszolgálás magában foglalja a testápolást, az öltözködést, az étkezést, s környezetük rendben tartását. Iskolába lépésük előtt a gyerekek képesek lesznek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére.

    Az önkiszolgálást teljes önállósággal, természetes teendőként látják el. Önállóan tevékenykednek, észreveszik elvégezhető feladataikat, és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek. Segítenek a fektetők rakásában, a csoportszoba átrendezésében stb.

    A testápolást jellemzi, hogy önállóan mosakodnak, törülköznek. Figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Körömkefével tisztítják a körmüket. Ruhájuk ujját fel- és letűrik, begombolják, kikapcsolják. Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Használják a zsebkendőjüket, helyesen fújják az orrukat. Tüsszentéskor, köhögéskor a zsebkendőt a szájuk elő tartják. Használják a fésűt, hajukat rendben tartják.  Használják a WC-t, az eü. papírt. Vigyáznak a mosdó rendjére. A tisztálkodási eszközöket a helyükre teszik.

    Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Helyesen használják az evőeszközöket /kanalat, kést, villát/. Igénylik az asztal esztétikus rendjét.

    Öltözködésük is önállóan történik. Megfelelő sorrendben vetkőznek, illetve öltöznek. Holmijukat, ágyneműjüket hajtogatva teszik helyre. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak, cipőfűzőjüket megkötik. Az időjárási viszonyoknak megfelelően öltözködnek. Csizmájukat, cipőjüket szükség esetén letisztítják.

    A környezet rendben tartása is természetes, magától értetődő tevékenység számukra. Az ajtókat csendben nyitják, csukják. Az eszközökkel óvatosan bánnak. Észreveszik, ha valami hiányzik vagy rendetlen, a rendetlenséget megszüntetik. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára.

     

    A munka során fontos, hogy a gyerekek meg tanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja, felelősséggel jár.

    Tél végén ágakat gyűjtenek, hajtatnak, magvakat csiráztatnak. Folyamatosan átrendezik a természetsarkot. Részt vesznek a növények gondozásában, megállapítják az elvégzendő műveletek sorrendjét, indokolják azok elvégzésének szükségességét vagy feleslegességét. Az óvónő irányítása és felügyelete mellett bekapcsolódnak az állatok /díszhalak, rövid időre befogott rovarok/ gondozásába, madáretetés.

    Tavasszal részt vesznek az ágyások kialakításában, gereblyézéssel előkészítik a földet. Tisztítják az utakat. Elvetik a magvakat. Szükség szerint öntöznek, gyomlálnak, kapálnak. Megfigyelik a változásokat, azok figyelembevételével gondozzák a növényeket.  A virágoskertben segítenek a palántázásban. Az udvaron bekapcsolódnak a fű gondozásába, a szemét, a levágott fű összeszedésébe.

     

     

     

    1. 3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás, értelmi fejlesztés, nevelés

     

    Az óvodai ismeretszerzés természetes közege a játék. A játék során fejlődik érzékelésük, észlelésük, emlékezetük, figyelmük, képzeletük, gondolkodásuk.

    Szerzett tapasztalataikat a játékban újra alkotják.

     

    A tevékenység célja:

    • Az alap – kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése.
    • Az értelmi képességek, kompetenciák fejlesztése a gyermekekből kiindulva differenciáltan, saját fejlődési ütemükhöz igazodva, így képessé tesszük őket az élethosszig tartó tanulásra.
    • Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása.

     

    Az óvodapedagógus feladatai:

    • A szükséges feltételek biztosítása.
    • A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban, és a játékba integrált tanulás során.
    • Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása.
    • Folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit.
    • Folyamatos megfigyelés útján tiszta képet alkotunk a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekszünk a képességek fejlesztésére.
    • A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekekkel egyénre szabott fejlesztési terv alapján dolgozunk.
    • Minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez – viszonyítva fejlesztjük.
    • A gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését kielégítjük.
    • Lehetőségeket teremtünk olyan szituációkra, ahol a gyermekek megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit.
    • A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységeket biztosítunk.
    • A gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladattudatát fejlesztjük.
    • Olyan tapasztalatok szervezéséhez nyújtunk segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességüket is megismerhetik.
    • Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását.
    • Játékba integrált cselekvéses gondolkodási formák lehetőségét teremtjük meg.
    • Önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozás.
    • Játékban történő, érzelmekre alapozott utánzásos tanulás spontán ismeretszerzés tapasztalatok útján.

     

    A tanulás lehetséges formái az óvodában:

    • Utánzásos, minta- és modellkövetéses, magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása).
    • Spontán játékos tapasztalatszerzés.
    • Cselekvéses tanulás.
    • A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.
    • Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.
    • Gyakorlati problémamegoldás és feladatmegoldás.

     

    Az óvodapedagógusok a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív, egyéni fejlesztő értékeléssel segítik a gyerekek személyiségének kibontakozását.

     

    A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

    • Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
    • Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához.
    • A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el csak a fentiekben leírt fejlettségi szintet.

     A gyermeket úgy készítjük fel legjobban az óvodából az iskolába való átmenetre , ha korához illő játékain művelheti nap mint nap a gondolkodását, ügyességét, kiélheti mozgásvágyát. Így 6-7 éves korra megjelenik egy érettebb szemlélet, amely tudomásul veszi és elfogadja a realitást, amelynek következtében a gyermek igyekszik a valóságos helyzethez illően viselkedni. Az iskoláskort elérve a számára előnyös dolgokat utánozza, az egyre pontosabb mintakövetésre, a célvezérelt tanulásra, a felnőtt világnak való megfelelésre törekszik.

    Az értelmi fejlesztés, a tanulás tervezése:

     

    Hetirend: A hetirend a napirendhez hasonlóan folyamatosságot, rendszerességet, a nyugalmat segíti elő csoportjainkban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével óvodásaink napi életének megszervezéséhez.

     

    A napirend:

    A tevékenységek komplex jellegűek. A játékba integrált tanulásnak nincs kötött ideje a napirendben. Mivel az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja nem határozza meg a tevékenységi formákról a tanulás megszervezését, ezért miénk a pedagógiai szabadság adta felelősség és lehetőség ennek megtervezésénél, megszervezésénél. A tanulást az óvodánk, csoportunk életrendjéhez alkalmazkodva a gyermekeink fejlődési szempontjait érvényesítve tervezzük, szervezzük, bonyolítjuk. Minden spontán tanulási lehetőséget kihasználunk.

     

    A tanulás szervezése:

    Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkoztatási forma. Kötetlenségként éli meg a gyermek, de mi tudatosan és tervszerűen biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. A játékba integrált tanulás alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és összetételű csoporttal tevékenykedünk egyszerre.

     

    A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

    A végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére törekedjenek.

    Próbálják kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban.

    Rendelkezzenek problémafelismerő és megoldó képességekkel.

    Tudják figyelmüket rövid ideig ugyanarra összpontosítani.

    Vegyenek részt a különböző tevékenységekben.

    Segítséggel javítsák saját tévedéseiket, ellenőrizzék saját tevékenységeiket.

    Ismereteiket tudják alkalmazni a gyakorlatban is.

    Tudjanak önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéleteket alkotni megismert modellek alapján.

    Alakuljon feladattudatuk.

    Ismerjék saját értékeiket, törekedjenek önértékelésre.

    Legyenek önállóak a begyakorolt feladatok megoldásában.

    Végezzenek önálló megfigyeléseket, ismerjék fel a jelenségeket változásukban is.

    Fedezzenek fel konkrét összefüggéseget, ok-okozati viszonyokat.

    Törekedjenek többféle megoldás keresésére.

    Szándékos figyelmük tartalma 10-15 percet érjen el.

    Legyenek képesek gondolataikat érthetően szavakba, mondatokba foglalni.

    Munkatempójuk, feladattartásuk életkoruknak megfelelő.

     

    A kompetencia alapú óvodai nevelés elvei:

     

    Óvodánk nevelőtestülete önképzéssel folyamatosan ismerkedik a kompetencia alapú óvodai programcsomaggal. Az elméleti irányelvek jól illeszthetők a helyi Pedagógiai Programunkhoz, a mindennapi nevelőmunkánkban a Pedagógiai Programunk szerint a gyermekek szabad játékára építünk, a játékba integrált ismeretátadás a tanulás alapja. A tématerv javaslatokat lehetőség szerint alkalmazzuk.

    A pedagógiai innováció alatt az óvodapedagógus hagyományain, értékein a szakmai, elméleti alapokon nyugvó, de a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó, a kidolgozatlan területeket felvállaló fejlesztési irányvonalakat megjelölő tervszerű, tudatos, célirányos tevékenységet értjük, amelynek specifikus eszköze a pedagógiai fejlesztés.

    A pedagógiai fejlesztés feladata olyan felkínált, választható tevékenységi körök, szervezeti keretek, differenciálási eljárások és munkaformák, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják.

    A pedagógiai fejlesztés alanyai a gyermekek.

    A gyermekek képességszintjei egyéni-sajátos fejlődési mintázatot mutatnak. Az egyes szintek értelmezései:

    1. szint: sajátos nevelési igényű gyermekek.
    2. szint: standard gyermekek.
    • szint: tehetséges kreatív gyermekek.

     

     

     

    1. A fejlesztés tartalmi eszközei

     

    VI.1.Anyanyelvi nevelés

     

    A tevékenység célja:

    • A gyermekek tanulják meg helyesen és szépen beszélni a magyar nyelvet, bővüljön szókincsük, alakuljon ki az érthető, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű szabatos beszéd.
    • Az anyanyelvi nevelést valamennyi tevékenységi forma keretében valósítjuk meg.
    • A gyermeket körülvevő beszélő környezet szabályközvetítése a természetes beszéd, kommunikációs kedv fenntartásának, ösztönzésének és a gyermeki kérdések támogatásának kiemelésére törekvés.
    • A migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén.

     

    Anyanyelvünk egy sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben, a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. Ezzel kommunikál az óvodai közösségben is, fontos eszköze a szociális kapcsolatok kialakulásának. Fontos, hogy az óvodában és a családban egyaránt példaértékű és választékos legyen a nyelv- és szóhasználat. Az egyszerű, világos, a gyermek életkorának megfelelő megfogalmazás közérthetően közvetítse a gyermek számára az iránta támasztott követelményeket, elvárásokat.

     

    Az anyanyelvi nevelés feladatainak megtervezésekor az alábbiakat vegyük figyelembe:

    • Új fogalmakat, azok képzeteit alakítsuk ki.
    • Változatos szövegkörnyezetbe illesszük az egyes kifejezéseket a könnyebb megértés érdekében.
    • Kérdéseink változatos formájúak, válaszra serkentőek legyenek.
    • Utasításaink világosak, pontosak, félreérthetetlenek legyenek.
    • Minden alkalmat ragadjunk meg az egyes tevékenységek során a gyermek szóbeli aktivizálására.
    • Elevenítsük fel a gyermek korábbi tapasztalatait, gazdagítsuk a témákat az egyéni élménybeszámolókkal.
    • Az anyanyelvi játékokat illesszük az egyes tevékenységek témáihoz.
    • Beszédhibák, akadályozott beszédfejlődés esetén logopédus szakemberhez kell irányítani a gyermeket, az egyéni fejlesztés lehetőségét biztosítani kell.

     

    A fejlesztés tartalma az egyes tevékenységeken belül:

     

    a., Játék és tanulási tevékenység

    A játékban kialakult társas kapcsolatok természetes módon és körülmények között fejlesztik a beszédet. Lehetőséget ad a párbeszédek kialakulására, a csoportos beszélgetésbe való bekapcsolódásra.

    Igen kiemelkedő eredményeket lehet elérni bábbal, mellyel a hallgatag gyermek is megszólal. Mivel a báb beszél a gyerek helyett, szorongásai, félelmei feloldódnak, beszéde folyamatosabbá és gátlástalanabbá válik. A párbeszédek oldottabbak és észrevétlenül nyújthatunk ismereteket és kaphatunk információkat a gyermek egyes személyiségjegyeiről. A bábjátékkal fejlődik érzelmi kifejezőképessége, gyakorolja az elbeszélő és párbeszédes beszédformákat, felismeri, hogyan lehet bánni a hangjával, hangerővel, hangmagassággal, hangszínnel.

     

    A dramatizálás, ismert történet eljátszása is népszerű a gyermekek körében, az önálló szövegkitalálást és adott téma megfogalmazását segíti, hisz a cselekmény adott, de az egyes szavak, mondatok logikus megfogalmazása a gyermek feladata, melyben természetesen a mese vagy történet ismerete, valamint az óvónő is segít.

    Közvetlen beszédfejlesztő hatása van az anyanyelvi játékoknak.

    A tevékenységek komplex rendszerében állandóan beszélünk a gyermekhez, vagy indirekt módon beszéltetjük őt. A cselekedtetés közbeni szóbeli irányítás vagy saját munkájának elmondatása segíti a tevékenység és kifejezés közti kapcsolat erősítését.

    A mesélés – verselés az anyanyelvi nevelés legfontosabb területe.

    A Rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységben a nyelvi, képi, formai ábrázolás gyakori együtt alkalmazásával felismertethetjük a gyerekkel, hogy valamely élményt, eseményt, érzést többféle úton is ki lehet fejezni.

    A ének-zene, énekes játék, gyermektánc nevelés a hangképzés, a tiszta ejtés, a hangsúly, a hangerő, a hanglejtés dallama, a szabályos lüktetésű ritmus, a tempó és tempóváltás gyakoroltatásával az élő beszéd érzelmeket tükröző, jelentést hordozó elemeit gazdagítják. A mondókák elősegíthetik a ritmikus szövegben ismétlődő beszédhangok pontos észlelését, tiszta képzését, a jó beszédritmus érzékelését, alkalmazását.

    A gyermek természeti környezetének a család, az óvoda személyi kapcsolatainak, tárgyainak, azok tulajdonságainak megismerése gazdag anyaggal járul hozzá az anyanyelvi neveléshez.

    A külső világ tevékeny megismerése révén a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik. A feladatok, műveletek során a konkrét tapasztalatokból nyert képzetek elősegítik a nehéz viszonyfogalmak, a melléknév fokozás és a névutós szerkezetek felfogását és alkalmazását. A térbeli tapasztalatok gyűjtésében, a mozgások irányának, a tárgyak helyének megjelölése szolgálja az anyanyelvi nevelést.

    A mozgásos tevékenységek során a gyerekek gyakorlatot szereznek abban, hogy szóbeli leírás alapján hajtsanak végre bizonyos mozdulatokat, mozgássorokat, vagyis szóbeli utasítás nyomán cselekedjenek, hangolják össze mozgásaikat. Mindez a beszéd cselekvést szabályozó szerepét biztosítja.

     

    b., Társas, közösségi tevékenység

    A gyerekcsoport sokféle együttes tevékenységén alapuló bizalomteljes, nyugodt légkörben megnyilvánul a gyermek kapcsolatteremtési vágya, megnyilatkozási szándéka, fogékonysága, érdeklődése társai iránt, alkalmazkodási képessége.

    Váljék természetes szokásukká a köszönés, a napszaknak és a köszöntött személynek megfelelő tiszteletteljes és udvarias formában.

    c., Munkatevékenység

    Az óvodában a munka egyik legfontosabb eleme az összehangolt, közös cselekvés. Ez szükségessé teszi a gyerekek folyamatos, szóbeli kapcsolatát a társakkal és óvónővel. A szabályok, az eszközhasználat és az eljárás módjának közlése, az utasítás megértése segíti a beszédfejlődést, bővíti a nyelvhasználat területeit

    b., Szabadidős tevékenység

    Feltétlenül szükséges, hogy a szabadon választott tevékenységek során beszélgessünk a gyerekekkel, ezzel is odafordulásunkat, érdeklődésünket fejezzük ki. Késztessük a gyerekeket szükségleteiknek, kívánságaiknak szóbeli kifejezésére. A változatos, sokrétű tevékenységek felkínálásával döntéshelyzetbe hozzuk a gyermeket, ahol megfogalmazhatja ötleteit, óhajait, elégedettségét, változtatási szándékát.

    A fejlesztés során elérendő szint óvodáskor végére:

    Mindezek alapján egyértelmű számunkra, hogy az anyanyelvi nevelés az óvoda egész napirendjét és tevékenységrendszerét átható folyamatos és tervszerű folyamat, melynek eredményeként szeretnénk elérni azt, hogy az óvodából kikerülő gyermekek helyesen és szépen beszéljék a magyar nyelvet.

    Próbáljanak logikusan, összefüggően beszélni számukra kedves témáról, eseményről. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni a felnőtt és társaik elbeszélését. Saját kérdéseiket, válaszaikat ezekhez igazítsák.

     

    1. 2. Vers, mese, dramatikus játék

     

    A tevékenység célja: A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, a mágikussággal, csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

     

    Az óvodapedagógus feladatai:

    – a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása

    – a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel

    – a mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok feltételeinek biztosítása.

     

    A beszéd a legtökéletesebb kifejezőeszközünk. Kapcsolatot kell teremteni a cselekvés és a nyelvi kifejezések között. Ezért helyez az óvoda nagy hangsúlyt az irodalmi nevelésre, mely szoros kapcsolatban van a zenével, mozgással. Ehhez már 3-4 éves korban természetes módon kapcsolódnak az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok: mese, vers, bábozás. .A verselés, mesélés élményt nyújt a kisgyermek számára. Az élmény érzéki benyomásából támad, és érzelmi állapotokat hoz létre.

    Irodalmi nevelésről akkor beszélünk, ha a gyermek szereti és várja a mesével – verssel való találkozást.

    Kezdetben a gyermek egyértelmű befogadó, az óvónő az előadó. A fejlődés során már résztvevője, előadója is lehet. A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segít a világban eligazodni. A népi eredetű mesének erkölcsi tartalma van. Belső indulati élményeket közvetít. A népi ihletésű mondókák, mesék, kiszámolók, nemcsak a gyermek szókincsét gazdagítja, de „ízes” magyar szófordulatokkal hagyományőrző munkánkat is segítik. A tanmesék gondolkodásra késztetik a gyermekeket, alapvető összefüggések megértéshez nyújtanak segítséget, ok-okozati összefüggést tárnak fel.

    Szükséges az is, hogy a gyermek kézbe vegyék a könyvet, amelyekben kedvenc meséit, verseit találja. Így hamarosan szívesen beszélnek majd a könyvben lévő képekről, vagy ennek alapján mondják el a mesét, használva saját szókincsüket. A kisgyermeknek ahhoz, hogy az irodalmi élményt megkapja, szüksége van az óvónő közvetítésére.

    Az irodalmi neveléssel az a célunk, hogy a gyermekek szabatosabban fejezzék ki magukat, gondolataikat, képesek legyenek elmondani, amit átéltek vagy tapasztaltak, szókincsük alkalmas legyen élményeik közlésére. Az óvodában fontos a beszélőkedv ösztönzése és a jó példa. Fontos ezért a mese, vers anyagának kiválasztása. Ügyelni kell arra, hogy megfelelő arányban ismerjenek meg népmesét, népi csúfolódásokat, modern alkotásokat. A szöveges ismeretek mellett nagy szerepe van a bábozásnak és a dramatizálásnak. Nagyon sok gyermek küzd gátlásokkal, amit jól oldhatunk a bábokkal. Különösen dadogó gyermeknél van eredménye a bábokkal történő foglalkoztatásnak. A gyermek azonosul a bábbal, úgy érzi, a báb beszél helyette. A báb mozgatása eltereli saját magáról a figyelmet, így felszabadultan, bátran beszél. Ilyenkor megnyílik, érzelmeit kinyilvánítja, félelmei feloldódnak. A bábozás a gyermek világának legkifejezőbb eszköze. Ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai, szociális élményeit.

     

    A bábozás formái:  – óvodapedagógus játéka

                                    – gyermek játéka

                                    – közös bábkészítő tevékenység /technikák megismerése/

     

    A dramatizálás azon kívül, hogy az önálló saját szavaikkal történő elbeszélést formálja, növeli az önbizalmukat. Megerősíti a gyermekeket ügyességükben, sokat segít a kifejező előadásmód, mimika fejlesztésében. A gyermek fejlettségének bizonyos fokán, már mellőzhető a sok eszköz, mint figyelemfelkeltés. Önként igénylik a mesét. Az eszköz mellőzése a fantáziájuk működését serkenti, hiszen nekik kell kitalálni a szöveghez illő képet, a mese helyszínét, a szereplők külsejét. Ez nem is olyan egyszerű feladat a meglévő szavak ismerete nélkül.

    Az irodalmi nevelés, a nap bármely szakaszában alkalmazható. Kapcsolható eseményekhez, spontán esetekhez, napi beszélgetésekhez. Ehhez minden eszköz adott: bábok, képek, filmek, természetes anyagok. Az óvónő bővítheti a mese keretet a napi életből vett történetekkel.

     

    Az irodalom szerepe a napi tevékenységek során:

    Az óvodai nevelés komplex egész folyamat, így az irodalom nevelés is átszövi az egész napi munkánkat, sokrétűen felhasználható a különböző fejlesztésekben. A mindennapi tevékenységek közben ismertetjük meg a gyerekekkel, hogyan kell bánni az eszközökkel, különböző tárgyakkal. Mire valók a ruhaneműk, mikor, melyiket használjuk.

     

    Táplálkozás közben az ételekkel, ízekkel, gondozási feladatoknál a testrészekkel ismerkednek meg. Séták során a természettel, évszakokkal, időjárással kerülnek kapcsolatba, képet kapnak a körülöttük lévő világról. Megtanulják a tárgyak, növények nevét, mit mire használunk, milyen tulajdonságai vannak. Mindezekben felhasználhatjuk segítségül az irodalmat.

     

    Gondozás: mosdatók, öltöztetők, arc-simogatók, ujj-kiolvasók.

    Külső világ tevékeny megismerése: évszakok, hónap, év, nap, növényekről, állatokról, közlekedésről szóló versikék, mondókák.

    Matematikai tartalmú tapasztalatok: kiszámolók, pároztatók.

    Mozgás: névutók használata, testsémák, testrészeket megnevező mondókák.

    Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka: rajzoltatók.

     

    A nap bármely szakaszában alkalmazhatók a nyelvi játékok, nyelvtörők. Az ünnepekhez kapcsolhatók a vásározók, csúfolódók, köszöntők. Alkalmas még a finommotorika, nagymozgások, oldaliság fejlesztésére. A mozgással kísért mondókák segítik a ritmus, ütem gyakorlását, térbeli viszonyok, irányok megismerését. Ezek közben gyarapodik szókincse, beszédkészsége, beszéd értése. Megtanulja a helyes megszólításokat, magatartási formákat. Ráébred a beszéd fontosságára, tudatosan igyekszik a szép, kulturált beszéd elsajátítására.

     

    A báb szerepe a fejlesztésben:

    • segíti a beilleszkedést
    • problémákat oldhat meg
    • lehetőséget nyújt az önmegvalósításra
    • társas kapcsolatokat alakítja /közös bábozás/
    • kommunikációs készséget fejleszt
    • mozgásfejlesztést segíti, testséma, térpercepció

     

    Dramatizálás szerepe a fejlesztésben:

    • érzelmileg hat a gyerekre
    • párbeszédre serkent
    • emlékezet, kreativitás fejlesztése
    • mimika használata, önismeret, önértékelés fejlődése
    • alkalmazkodás másokhoz

     

    Irodalmi nevelés területei:

    • népi mondókák
    • mozgással kísért mondókák
    • bábozás
    • dramatizálás

     

    Az irodalmi nevelés főleg irodalmi élményt nyújt, de beépíthető bármilyen képesség fejlesztésébe.

    Az irodalmi nevelés gyakorlati szervezésénél az alábbiak szerint járjunk el:

    A kezdeményezés helye lehet állandó meghitt sarok vagy rész a csoportszobában, kísérheti állandó közös „ceremónia” /eszközök elővétele, egy mondóka, varázslat, utazás, gyertyagyújtás, stb./. A gyerekek elhelyezése olyan legyen, hogy jól láthassanak bennünket, az esetleges eszközöket.

    A gyermekcsoport és az irodalmi anyag ismeretében mi döntsük el, hogy a csoport milyen arányú részvételét tartjuk a legcélravezetőbbnek. A csoport teljes részvétele pl. bábműsor vagy filmvetítés során indokolt, mesehallgatáskor is kívánatos. Ugyancsak az egész csoport hallgatja, amikor altatás előtt verselünk, mesélünk. A mozgással kísérhető gyermekversnek nem árt a játékzaj. Képeskönyvet nézegetni, képekről beszélgetni, dramatizálási kellékeket készíteni kis csoportokban jó. A gyerekek bábozása, meserészletek megjelenítése maga is játék, tehát kiscsoportos spontán együttlétet kíván. A mondóka, vers és mesemondás során a hangsúly a szöveget mondó, a gyermekekkel játszó felnőtt kapcsolatteremtő beszédén, cselekvésein van.

    Mágnesek síkfigurák és síkbábok már mozgékonyak, így ismétléskor már a gyerekek is eljátszhatják a cselekményt vagy szabadidőben is játszhatnak a figurákkal, esetleg ők maguk is találhatnak ki részleteket a meséhez. Ugyanez mondható el, sőt a mozgás és mozgatás még nagyobb szabadságát adják az ujj- és kesztyűbábok. A térbeli elhelyezkedés fokozza a mozgásélményt, a látványt. A báb érzelmileg közel áll a gyermekhez, megszólítja őt, empatikus képességét fejleszti.

    Az eszköztárat gazdagítják a jelzésértékű díszletek, fejdíszek, jelmezek, melyekkel az ismert mesét dramatizálhatják a gyermekek.

     

    Az anyagválogatást meghatározza a gyermekek életkora, érdeklődése és az egyéni ízlésünk, tapasztalatunk. A 3-4 éves korosztály az ölbeli ringatók, mondókák iránt fogékony, melyet az óvónő egyénileg játszik a gyerekkel. Ez a pozitív érzelmi kapcsolat kialakításában is lényeges segítséget nyújt. Az ütemes ringatás, lovagoltatás, höcögtetés, a kiolvasók, mozgásélményt is nyújtanak a gyermeknek.

    Versek közül a ritmusos, rövid, csattanós versek javasolhatók, melyek könnyen tanulhatók, közérthetőek. Jól alkalmazhatók a felelgetős mese-mondókák, valamint az állathangutánzó mondókák, melyek nyelvezete egyszerű.

    Mesék közül ajánlható az első időkben a halmozó és láncmesék, valamint az állatokról szóló, egy szálon futó cselekményű egyszerű mesék, valamint kitalált történetek.

    Összességében 8-10 mondóka és vers megismerése és majd ugyanennyi csak meghallgatásra javasolt, és 10-12 mesével ismertessük meg őket. Alapozzuk meg a könyvhöz való pozitív viszonyukat. Szívesen lapozgassák, nézegessék, épségét óvják, becsüljék meg.

    A 4-5 éves korú gyermekeket már a 2-3 versszakos, játékos, állatokról, gyermekekről szóló, ünnepekhez, évszakokhoz, környezetükhöz kapcsolódó versek érdeklik. Legyen ezek gyakorlása játékos, esetlegesen mozdulatokkal kísért. Kapjanak helyet a vidám, komikus versek is. Az év során összesen kb. 7-8 ilyen verset sajátítanak el, illetve ezek mellett még 3-4 kiolvasót, ütemes mondókát is. A mesék cselekménye bonyolultabb lehet: egy-két központi cselekményszálra épülhet. Meríthetünk a magyar népmesekincsből, és a nemzetközi gyerekirodalomból. A mesékben szerepelhetnek állatok, egzotikus vidéken élő állatok is. Egyszerű elbeszéléseket, reális történeteket is mondhatunk, melyek témája a gyermek előtt ismert: hozzájuk közel álló természeti-társadalmi jelentések irodalmi feldolgozása. Az év során 12-14 ilyen új mesét ismertessünk meg velük, többszöri ismétléssel. Az ismert meséket már legyenek képesek felismerni, tudják folytatni.

    Az 5-6-7 évesek versanyagához a magyar és külföldi költők igényes, hosszabb lélegzetű gyermekverseiből válogathatunk. A versek témaköre kiszélesedhet, de a gyermekkor ismeretanyagára, élményvilágára támaszkodjék. Hassa át a verseket a zeneiség, a ritmikusság, az érzelmi telitettség, a költői képek kifejezőereje, hangulata. Válasszunk több verses mesét, melyet igen könnyen tanulnak, s szívesen hallgatnak a gyerekek. Év végéig 14-15 verset ismertessünk meg, s ezek mellett még 5-6 kiszámoló, párválasztó, felelgető, csúfolódó, csapatokban is hangoztatható tréfás mondókát.

    A mesék fő gerincét a magyar népmesekincsből és gyermekirodalomból válasszuk, ezt egészítsük ki a nemzetközi gyermekirodalomból választott igényes mesékkel. A mese szereplőinek köre bővüljön a fantasztikus meselakokkal. Mesélhetünk folytatásokban is meseregényekből részleteket, ez az emlékezet, felidézés fejlesztésére kiváló alkalmat teremt. Az év során 15-20 mesét ismertessünk meg a gyerekekkel. Ezeket már el is bábozhatják, dramatizálhatják.

     

     

    A fejlesztés során elérendő szint óvodáskor végére:

    célunk:- a könyvet, irodalmat, mesét, verset szerető, értő gyermekek nevelése,

    • Érezzék meg a versek zeneiségét, hangulatát,
    • Éljék át a mese szereplőinek örömét, bánatát, félelmét és azok feloldását.
    • Segítse elő a szép magyar beszéd fejlesztését, a helyes kiejtést, ismerkedjenek meg népies szófordulatokkal, kifejezésekkel.
    • Tudjanak bátran, önállóan kiállni és egyéni sajátosságaiknak megfelelően előadni valamit.
    • Fejlődjön ki a pontos szövegmegértés.
    • Legyenek képesek ismert meséket eljátszani, dramatizálni, elbábozni.
    • Legyenek képesek megkezdett mesét befejezni vagy képről önállóan mesélni.

     – Tudják emlékezetből felidézni az ismert mesék lényeges cselekményfordulatait.

    –  Folyamatos kapcsolatot tartsanak a könyvekkel, majdan később olvasókká váljanak, hogy még több értéket közvetítsen számukra.

     

     

    Az irodalmi nevelés során szükséges eszközeink:

    • Igényes szép meséskönyvek, verseskönyvek, megfelelő számban és ízléses illusztrációkkal.
    • A meglévő bábkészletek, s azok folyamatos megújítása, karbantartása.
    • Ujjbábok, terménybábok, síkbábok folyamatos készítése.
    • Változatos anyaggyűjtés a természetből és a mindennapi életből, melyek alkalmasak a megszemélyesítésre.
    • Dramatizáláshoz fejdíszek, kiegészítők, egyszerű díszletek, melyek szükségesek a történetek érthető megjelenítéséhez.

     

     

     

    VI.3. Rajzolás, mintázás, kézi munka

     

    A tevékenység célja:

    • A gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése
    • A gyermek tér-, forma-, szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

     

    Az óvodapedagógusok feladatai:

    • A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.
    • A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.
    • Az alkotó-alakító tevékenység differenciált fejlesztése.

    Az esztétikus környezet nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekeket megismertesse a világ, a környezet szépségeivel A művészeti tevékenység feladata a kreativitás, az alkotó gondolkodás, cselekvés kialakítása. Ennek kialakulását szolgálják az óvodában a nyugodt légkör, a szabad tér, nagy mozgáslehetőség, a megfelelő tárgyi és személyi feltételek.

    Lehetőséget kell adni a gyermekeknek, hogy érzéseiket, gondolataikat ki tudják fejezni manuális tevékenységeikben. Sohasem szabad sémákat adni, a gyermek maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit. A művészeti tevékenység az óvodában az esztétikai nevelés fontos építőköve. Feladatunk a valóság szépségeinek felismertetése környezet megfigyeltetésével és a művészet eszközeivel. A szép iránti fogékonyság felébresztése, a szép élvezetének és a kifejezés képességének megalapozása, a gyermek érzelemvilágának gazdagítása. Ennek mi az alapjait rakjuk le az óvodában.

    A közösen átélt élmények alapján a rácsodálkozás, a felfedezés lehetőségével késztessük a gyermeket a formai, színbeli tulajdonság megfigyelésére. Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak, így óriási lehetőségünk van a gyermeki személyiség formálásában, olyan ember formálásában, aki igényli az esztétikumot, azt befogadja, szépet hoz létre és a környezet esztétikus alakítására is képes. Feladatunk, hogy mindehhez biztosítsuk a megfelelő helyszíneket az óvodában. Fontos, hogy a gyermek környezete esztétikus, nyugalmat árasztó legyen. Biztosítanunk kell tehát a helyszíneket:

    • csoportszobát
    • az udvart
    • a természetet
    • az épített környezetet (múzeum, műterem, színház, műhelyek)

    A csoportszobában legyen olyan hely, ahol a gyermek nem szervezett tevékenységek során is tevékenykedhet. Asztal, polc, ahol elhelyezzük a nem balesetveszélyes anyagokat, eszközöket. Ilyenek a zsírkréták, papírok, ceruzák, gyurma, dobozok, textilek, filctollak, ollók stb.

    Szervezett tevékenységeknél változatossá kell tennünk a helyszínt. Nem kell mindig az asztalon dolgozni, lehet a földön, táblán, szőnyegen. Az elkészült munkáknak megfelelő helyet kell biztosítani a csoportszobában. Munkáikat jól láthassák a szülők is, ezért a faliújságon tegyük láthatóvá. Láthassák a gyermekek is, fontos hogy egymás munkáját is megnézhessék.

    Az udvar szintén esztétikus és jól elrendezett legyen. Lehetőséget kell adni az aszfaltrajznak, a várépítésének. Lehet az udvaron is tevékenységeket szervezni, a feltételeket meg kell teremteni (asztal, tábla, padok, székek stb.)

    A természetben szervezett kirándulás lehet a terméskellék gyűjtése. Lehetőségeink szerint vigyük el a gyermekeket színházba, múzeumba, műterembe, kiállításra. (helytörténeti múzeum, helyi festők műhelyei).

    A helyszín mellett nagyon fontos, hogy biztosítsuk a megfelelő tárgyi feltételeket is. Mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag, eszköz, amivel fantáziájának megfelelően dolgozhat. Gyűjtsünk olyan tárgyakat a csoportban, amelyeken egyszerű díszítő elemeket fedezünk fel. Ehhez legalkalmasabb a népi kerámiák, szőttesek, faragott munkák.

    Legyen a csoportban egy olyan sarok, ahol ezeket gyűjtjük és díszíti a környezetet is. Személyi feltételeken elsősorban az óvodapedagógust, a pedagógiai asszisztenst és a dajka nénit értjük. Legyenek igényesek környezetükre és önmagukkal szemben. A tervezésnél figyelembe kell vennünk a gyermekek fejlettségi szintjét. Maga a tevékenység, – s ennek az öröme a fontos, nem a mű, hanem az eredmény. Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel az egyén fejlettségekhez és képességekhez igazodva segítik a képi, plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény – és fantáziavilág gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A gyermekeket nem lehet egy szintre hozni. A tevékenységek lehetnek mikro csoportos vagy egyéni kivitelezésűek.

     

    A tervezésnél figyelembe kell venni:

    • az életkort és képességet,
    • a fejlesztés célját, feladatát, témát, technikát és módszert.

     

    Két dimenzióban dolgozunk síkban és térben. A célok, feladatok, témák, technikák, 3-7 éves korig fejlettségtől, kortól függően magasabb szintűek. 3-7 éves korig a fejlettségtől függően a feladatok magasabb követelményeket állítanak a gyermekek elé.

    A fejlesztés tartalmának megvalósítása 5 fő területen történik:

    • firkálás,
    • ábrázolás,
    • kézművesség,
    • díszítés,
    • építés.

     

     

    A fejlesztés során elérendő szint óvodáskor végére:

     

     

    Síkban
    CÉLOK FELADATOK
    Megfigyelő és koncentráló képesség fejlesztése Figyelem összpontosítás, majd a megfigyelt tulajdonságok feldolgozása
    Formaérzék fejlesztése és megszilárdítása Azonosságok, különbözőségek felismerése, alkalmazása. Egy-egy tulajdonság alaposabb tanulmányozása (szerkezeti, részletek, tömeg, méret, mozgás szín, karakterjegyek, alakzatok szimmetriájának érzékelése) Mozgás-formaváltozásnak megragadása, leképezése, szimmetria, ritmikusság, aszimmetrikus alakzatok leképezése
    Arányérzék fejlesztése Kisebb-nagyobb, alacsonyabb – magasabb, rövid – hosszú, vékony – vastag

    Különböző alakzatok egymáshoz viszonyítása méret-tömeg szerint.

    Lényegesebb részek észrevétele és leképezése. Egy alakzaton belül a részek arányainak észrevétele leképezése

    Téri tájékozódó képesség fejlesztése Jobbra-balra, középen, függőlegesen-vízszintesen

    Képelemek téri rendezése, mozgás jelzése.Képelemek felhasználása. Téri kifejezések megfogalmazása. Előtér, közép-háttér szerinti képelemek rendezése (közel-távol, lent-fent)

    Színérzék fejlesztése Szín és tárgy szín és hangulat, szín és érzelem összekapcsolása, színek meghatározása, tónuskülönbségek, színek, formák összefüggése. Formákhoz, hangulathoz illő színek.
    Képzeletfejlesztés, fantázia fejlesztés Belső képek, képzetek kialakítása.

     Emlékképek felidézésével elképzelt alakok, jelenetek, helyszínek alkotása.

    Közvetlen megfigyelés alapján formák meglátása.

    Ritmusérzék fejlesztése Forma, nagyság, szín szerinti ritmusképzés, bonyolultabb ritmusképletek készítése 2, majd 3 szempontot használjanak fel (szín, forma, nagyság, forgatás)
    Képi, logikai komponáló képesség

    fejlesztése

    Képelemek elemi rendezése.

    Képelemek rendezése a cselekmény, ill. a köztük lévő viszonyok kifejezésével. A felület és a ritmus összhangjának megteremtésével.

    Technikai képesség fejlesztése Eszköz-anyaghasználat, alaptechnikák használata jártasság szintjén, új technikáknál a tájékozódás szintjén való tevékenység. Alaptechnikák jártasság szintjéhez közeli, kevert technikák jó színvonalú, egyéb technikai ismerkedési szintű alkalmazása.
    Mozgáskoordináció (látás és mozgás) a kéz izmainak erősítése Tevékenységek folyamán alakul ki a helyes eszközhasználat, helyes testtartás, célszerű, gazdaságos eszközhasználat, anyagkezelés.
    Megfigyelő és koncentráló képesség fejlesztése Megadott szempontok szerint.

    Figyelemösszpontosítás megadott és önállóan választott szempont szerint, majd megjelenítése téri formában.

    Formaérzék fejlesztése Azonosságok, különbözőségek, alapformák (gömb, henger, lapított testek) díszítő elem összevetése. Szabályos és szabálytalan formák felismerése, készítése, gömbölyű, szögletes és szabálytalan alakzatok készítése.

    Az egyes alakzatokra jellemző vonások, részekből való komponálás tökéletesítése (bemélyedő, negatív, kiemelkedő pozitív forma)

    Arányérzék Nagyság- tömegrelációk (lapos-gömbölyű, szögletes, hengeres, sovány, kövér, tömzsi, nyurga.

    Nagyságviszonyok érzékelése, felismerése (becslés-mérés). Nagyság és tömegviszonyok. Arány és funkció közötti kapcsolat. Nagyságviszonyok valóságnak megfelelő megjelenítése egy alakzaton belül, több alakzat közötti arány-nagyság tömeg-viszonyának megállapítása.

    Téri tájékozódó képesség fejlesztése Relációk a térben, téri helyzetek megtapasztalása. Tárgyak elemeinek, téri helyzetének felfedezése, alkalmazása. A valóság térelemeinek megjelenítése, többnézetű formák mintázásának megpróbálása. Téri irányok és műveletek közötti összefüggés alapján tömbből való alakítás. A tervezett forma megmunkálása az anyag tulajdonságainak alapján. Anyagforgatás, eszközök kezelése, eredmények beépítése a munkába. Talajon szétterjedő építmények készítése (vízszintes, ferde, jobbra, balra, oldalra, egymás mögé, elé.
    Téri képi emlékezet, képzelet, belső látás és képzettársítási

    képesség fejlesztése

    Valóságos térformák felidézése, képzetek elemi alkalmazása.

    Tárgyak és eszközök készítése egyszerű építmények elképzelése, megépítése. Mesterséges térformák felidézése, alkalmazása. Összetettebb tárgyak, eszközök tervezése, díszítése képlékeny anyagokból makettek készítése. Tárgyak, eszközök tervezése.

    Téri – képi-logikai komponáló képesség

     

    Alapformák összeillesztése, fejlesztése térformák egymáshoz rendelése. Tömeg, súly, alakzat, egyensúlyi helyzet tapasztalása. Alapformák felismerhető alakzattá történő rendezése. Formák célnak és anyagnak megfelelő alakítása, építmények összeállítása a funkció figyelembevételével.

     

     

     

     

     

     

     

    Esztétikai érzékenység fejlesztése Esztétikai fogalmakkal való ismerkedés. Az esztétikai tartalmak felismerése az elkészült munkában, szóbeli kifejezésük. Esztétikai fogalmak helyes használata és esztétikai tartalmak szerinti tervezés.

     

     

    VI.4. A külső világ tevékeny megismerése

     

     

    A tevékenység célja:

    • A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-emberi – tárgyi világ értékei iránt.
    • A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér – és síkbeli szemléletének alakítása.

    – Környezetünk értékeinek felfedezése a mindennapi tevékenységek során.

    – A környezeti kultúra létrejöttét kell kialakítani, a környezeti kultúra életmód, gondolkodás, viselkedésmód, védelem, fejlesztés, mértéktartó felhasználás, szemléletváltás.

     

    • A környezetvédelem és a természetvédelem napjaink egyik leggyakrabban előforduló témája. Egyre többen döbbenek rá, hogy a természet adta kincsekkel az emberiség súlyosan visszaélt. Az emberiség régebben szinte még együtt lélegzett környezetével, a legfontosabb törvényszerűségeket a természetből merítette. Tudása nem elvont tények, hanem gyakorlati tapasztalatok formájában őrződött meg. A következő generációk jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedés kultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz.

     

    • A környezeti nevelő munkánkban törekednünk kell arra, hogy kialakuljon a megfelelő értékrend, a környezettudatos életvitel.

     

    • A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők a rácsodálkozás, az erős tevékenységi vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a személyes kipróbálási vágy, az állandó tettre kész cselekvőkészség, mind kedves formája a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek.

     

    • A különböző természeti (óvoda, kert, rét, erdő, folyópart, stb.) és társadalmi, környezeti (múzeum, könyvtár, vadaspark, állatkert stb.) helyszínek élőlényeiről, tárgyairól, jelenségeiről ugyanis pozitív vagy negatív tapasztalatok birtokába jut az óvodás. Ez komplex, kötetlen tevékenység, ami szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre kell építenünk.

     

    • A környezeti nevelés egyik lényeges jellemzője a gyermeket körülvevő világ felfedezési, megismerési lehetőségének biztosítása. Ez vonatkozik a módszerek, helyszínek, megközelítési módok, szervezeti keretek sokoldalúságára.

     

     

    A tevékenység feladatai:

    • Fejlesztjük érzékeléseiket, észlelésüket, megfigyelőkészségüket, emlékezetüket, képzeletüket
    • Formáljuk gondolkodásukat, beszédüket
    • Alakítjuk a kulturált magatartás szokásait
    • Fejlesztjük a természeti, társadalmi környezet iránti esztétikai fogékonyságukat, érzelmi viszonyukat. Mindezekkel hozzájárulunk a személyiség sokoldalú fejlődéséhez.
    • Olyan viselkedésformák kialakítása, gyakorlása, melynek segítségével elsajátíthatják az élő természet megfigyelésének módját
    • Olyan ökológiai szemléletmód kialakítása, amely lehetővé teszi: „ A természetben mindenre szükség van „ elfogadását.
    • Együttműködési készség, beleélő, beleérző képesség fejlesztése.

     

    A környezeti nevelésben alkalmazott módszereink között megtalálhatók a hagyományos pedagógiaiak: a beszélgetés, szemléltetés, magyarázat. Helyet kapnak a természettudományos ismeretszerzések is: megfigyelés, leírás, vizsgálódás – kísérlet, mérés, összehasonlítás.

     

    Megfigyeléssel: A gyermekek megfigyelő és gondolkodási készségeiket fejlesztjük. Az élettelen tárgyak, egyszerű természeti jelenségek, időjárási elemek, élőlények stb. érzékszervekkel felismerhető tulajdonságairól, folyamatosan többféle helyszínen, lehetőleg játékos tevékenység közben, különböző „töltésű” megközelítésben szereznek tapasztalatot.

     

    Leírás: módszereivel, vagyis a megfigyeltek rajzos ábrázolásának, illetve szóbeli megfogalmazásával is kapunk visszajelzést a gyerekek megfigyelőképességének, beszédfejlettségének szintjéről, s hozzájárulunk a kommunikációs készségük fejlődéséhez.

     

    Kísérlet: a szabadban nehezen megfigyelhető néhány jelenségről csoportszobai körülmények között vizsgálódással juttatjuk őket tapasztalatokhoz. (pld. csiráztatás, hajtatás)

     

    Mérés: főként a matematikai nevelésre jellemző, de gyakorlásának helyszínei az óvoda kert, az ott élő fák virágok. Ez is jelzi a környezeti nevelés és a matematikai nevelés szoros kapcsolatát, a komplex óvodai tevékenységek létjogosultságát.

     

    A környező világ megismerésének helyszínei: Csoportszoba, óvoda kert, vadaspark, múzeumok, könyvtárak, arborétum, s közvetlen környezetünk.

    Csoportszoba, természetsarok, amely alkalmas a folyamatos vagy alkalomszerű megfigyelésre. Akvárium alkalmas ökológiai gondolkodásuk megalapozására. Esztétikai élményforrás. A természetsarokban jelen vannak még az éppen megfigyelt természeti jelenségeket ábrázoló vagy azokról szóló ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok, verses-mesés kötetek, s az általunk összegyűjtött anyagok, termések.

     

    Óvoda-kert: itt találkoznak az élő – élettelen természettel. A közvetlen tapasztalatok, a folyamatosság fokozza az érdeklődést. Erősíti az óvó – védő, odafigyelő magatartást. Lehetőséged ad az emberi beavatkozások megfigyelésére. A növény és állatfaj ismereteiket gyarapítja. A kertészkedés fejleszti a gyermekek együttműködési képességét, önállóságra, önbecsülésre, teljesítésre készteti őket.

     

    Vadasparkok, arborétumok: a kimagasló jelentőségű természetvédelmi szerep mellet ellátnak környezeti nevelési, tudományos kutatási s ismeretszerző feladatokat is. Lehetőség van magatartásformák gyakorlására is. Meg tudnak figyelni ökológiai összefüggéseket, törvényszerűségeket.

     

    Múzeumok, könyvtár: társadalmi környezet részei, szobai helyszín. A kiállítási tárgyak, szemléltető eszközök. Tapasztalatot szereznek a tárgyak nagyságáról, formájáról. Működéséről. A múzeumi séta alkalmas a társadalmi környezetben való viselkedési módok gyakorlására, az emberi kapcsolatok változatos formáinak megismerésére.

     

    Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

     

     

    Társadalmi környezet:

    Ismerjék, bátran mondják nevüket, szüleik nevét, foglalkozását, legyen munkájukról elképzelésük, ismerjék lakásuk címét. Tudják, családjukba kik tartoznak.

    • Ismerjék az óvoda dolgozóit, az óvoda helyiségeiben, udvaron igazodjanak el.
    • Ismerjék az óvoda székhelyén lévő intézmény rendeltetését, helyét, pld. posta, iskola, orvosi rendelő, rendőrség stb.
    • Ismerjék és nevezzék meg környezetük sötét és világos színeit, tárgyak, jelenségek közötti néhány feltűnő összefüggést.
    • Készség szintjén ismerjék a közlekedés tanult szabályait, tudják csoportosítani.
    • A testrészeket, az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. Igényesek legyenek testük tisztántartására.
    • Ismerik a helyes viselkedési szokásokat, szabályokat kirándulások, múzeumi látogatások során.
    • Tudják a természeti jeles ünnepek jelentőségét, a legfontosabb néphagyományőrző ünnepek jelentését.

     

     

     

    Természeti környezet:

    • Tudják felsorolni az évszakokat, legjellegzetesebb sajátosságait.
    • Felismerik a napszakot, a reggelt, estét.
    • Ismerik a növény fogalmának tartalmát, tudják a fa, bokor, virág, fű, zöldségfélék nevét. A növények magból fejlődnek, ápolást igényelnek. Tudják, hogy a gyümölcsök hol teremnek és fogyasztás előtt meg kell mosni őket. Legyenek tisztában azzal, hogy az időjárás és a növények fejlődése között összefüggés van. Ismerjék a legfontosabb növényápolási munkákat és végezzék azokat, elsősorban a kertben.
    • Az általuk ismert állatokat csoportosítják a szerint, hol élnek. A házi szárnyasokat külső jegyeik, hasznosságuk alapján összehasonlítják a többi madárral.
    • Észreveszik a megfigyelt természeti jelenségekben néhány egyszerű összefüggést.

     

    Sokat adhatunk az óvodás gyerekeknek és sokat is kell adnunk. Ki kell tárnunk előtte a szépséges világot, hadd csodálkozzék rajta. A külső világ megismerési folyamatában és a természet közelségéből fakadó élmények – eljuttatják a gyermeket a természettel való együttélés harmóniájához.

     

    Az óvodapedagógus feladatai:

    • A tevékenységek szervezeti formáinak differenciált megteremtése.
    • A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat – és ismeretszerzés során.
    • Környezetünk értékeinek felfedezése.
    • Környezettudatos magatartásra nevelés.

     

    A matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése, nem választható el a környezet megismerésétől, és lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Az óvodai életben a matematikai tartalom mindent átfog, áthat, és állandóan jelen van.

    A tevékenység célja: hogy megteremtsük annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek képességeik, alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbi matematikához, hogy közben, többször megélhetik, átérezhetik a felfedezés, a rátalálás, a felismerés, a tudás örömét. Az óvodás gyermekek matematikai tapasztalatszerzése A tevékenységközpontú pedagógia nagy jelentőséget tulajdonít az aktivitásnak, az együttműködésnek és a tevékenységekben elérhető eredményeknek.

    Az óvodában az életkori sajátosságok miatt a matematikai tapasztalatszerzés több formája valósul meg:

     

    a, Utánzásos – minta – modellkövető:

    Az óvodás gyermekre a cselekvéses, látványos elemek hatnak leginkább, a verbális megnyilvánulások önmagukban kevésbé késztetnek utánzásra, viszont egységben egymás hatását erősítik.

     

    b, Spontán játékos tapasztalatszerzés:

    A spontán játékos tapasztalatszerzés hatása maradandó, de az összefüggő ismeret megszerzéséhez nem elegendő. A gyermek játéka gazdag lehetőséget kínál a matematikai tények, összefüggések felismeréséhez. Ezeket a spontán helyzeteket nem célszerű befolyásolni, hiszen itt a gyermek érdeklődését maga a játék köti le. Ezekre a megfigyelésekre építjük a tevékenységeinket.

     

    c, Óvodapedagógus által irányított megfigyelés:

    Környezetben tett séták, kirándulások, valamint komplexitás más tevékenységekkel (ének, mintázás, kézimunka, testnevelés stb.)

     

    d, Gyakorlati probléma – és feladatmegoldás:

    Az „aha” élmény átélése, a próbálkozva felfedező tanulással rögzíti a felismeréseket, benyomásokat a gyermek. Fontos a szabad tér a próbálkozásokhoz, a kevés tiltás.

     

    e, A gyermeki kérdésekre adott magyarázatok:

    A gyermek kérdezési kedvét nagyban befolyásolják ismeretei. Ezért a hiányos tapasztalatok pótlása, a meglévők gazdagítása, az emlékezet fejlesztése kedvezően hat a kérdezési kedv kibontakoztatására.

    A gyermekek már az óvodába kerülés előtt a családban (bölcsődében) felfigyelnek a dolgok minőségi, mennyiségi összetevőire. Az óvodai nevelésnek építenie kell ezekre a korai tapasztalatokra is.

     

    A matematikai tapasztalatok szerzése során a fejlesztés lehetőségei:

    • Különbségek, azonosságok észlelése (látás, hallás, tapintás alapján) felismerése
    • testek és síkmértani formák megkülönböztetése (háromirányú és kétirányú kiterjedés)
    • téri tájékozódás (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul)
    • számosság, relációk (több, kevesebb, ugyanannyi)
    • analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése, összehasonlítás, megkülönböztetés, általánosítás, konkretizálás
    • tárgyak jellemzése tulajdonságaik felsorolásával (elvonatkoztatás)
    • csoportosítás minőségi, mennyiségi tulajdonság szerint
    • csoportosítás minőségi, mennyiségi összefüggések felismerése
    • ok-okozati, időrendi sorrend eldöntése képek sorba rakásával
    • osztályba sorolás (pld. kutya, macska-állat)
    • becslés, párosítás, bontás
    • mértékek (terület, térfogat) vonalak megfigyelése (egyenes, ferde, nyitott, zárt)
    • térbeli tájékozódás (nagymozgás térben, tükörben, testrészek mozgatása párhuzamosan, ellentétesen stb.)

    Társas, közösségi tevékenység:

    • Naposi munka.
    • Matematikai észlelés, megfigyelő képesség fejlesztése (párosítás, hozzárendelés, hiányok felismerése).
    • Memória, emlékezet fejlesztése.
    • Családi ünnepek.
    • Születésnap – várakozás, készülődés, az évek számának gyakorlása, gyertyák száma, az ajándék nagysága stb.
    • Hagyományápolás.
    • Olyan tevékenységközpontú élményhez juttatja a gyermeket, amely jelentős szerepet tölt be a matematikai identitás szempontjából pld. szövés, fonás, mozgásos, dalos játékok, kiolvasók, rigmusok, lakodalom, disznótor eljátszása, számolása, a nagyság, hosszúság tudatos észlelése ösztönzi a gyermeket.

     

    Munkatevékenység:

    • Öltözködés
    • Megfelelő cipőhúzás, észre veszi, ha fordítva húzta fel, észleli, ha a ruhanemű nagy vagy kicsi. Hiányzó elemeket fedez fel (leszakadt gomb, félregombolás). A kialakított sorrendet igyekszik követni öltözéskor, vetkőzéskor. Egymás ruhaneműinek, cipőinek próbálgatás (kicsi-nagy).

     

    Étkezés:

    • A kapott, szedett étel sok vagy kevés, a kenyérszelet kisebb – nagyobb.
    • Számba veszi az evőeszközöket, az asztalánál ülő társait, a hiányzókat. Ki mennyit evett vagy semmit nem evett? Teríték leszedésekor az összetartozó edényeket együvé rakja.

     

     

     

    Tisztálkodás:

    • A fogmosó poharak eltérő térfogata. Hosszú ruhaujj feltűrése. Tudja, hogy rövid vagy hosszú a haja. A szappan mérete. A letépett WC papír hosszúsága. Észreveszik, ha elfogyott vagy hiányzik valami.

     

    Szabadidős tevékenység:

    • Négyes funkció: lazítás, szórakozás, fejlődés, kapcsolatok bővítése
    • Szabadidőben a gyermek kipróbálhatja választási lehetőségeit, megmérheti önmagát, felmérheti a közösségben elfoglalt helyzetét.
    • Szabadidőben mindig biztosítsuk a matematikai játékok feltételeit (pld. társasjátékok), játszanak szabályjátékokat, találós kérdéseket, barkochba játékot.

     

     

     

    A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

    • Vegyék észre a minőségi eltéréseket (kisebb-nagyobb, hosszabb-rövidebb, alacsonyabb – magasabb, könnyebb – nehezebb, szélesebb – keskenyebb)
    • Észleljék a mennyiségi eltéréseket (sok, kevés, több, kevesebb, semmi, valamennyivel több), relációk verbális megfogalmazása.
    • Számlálás, csoportosítás, bontás, párosítás,
    • Testek és síkmértani formák megkülönböztetése (3-2 kiterjedésűek) kör, háromszög, négyszög, gömb, kocka
    • Becslés, összemérés:
    • Ismerjék az egyenes, ferde, görbe, nyitott, zárt vonalat
    • Térbeli tájékozottság, saját testének ismerete a térben, testrészek feletti uralom (emeld fel a jobb kezed)
    • Az óvodáskor végére alakuljon ki a mozgáskoordináció (kéz, láb, szem-kéz), a finommotorika (tépés, vágás), a szándékos figyelem, a figyelem összpontosítás 5-15 percig, megosztása 2-3 dolog között, figyelemátvitel egyik dologról a másikra.
    • Analizáló, szintetizáló képesség, általánosítás, konkretizálás képességének kialakulása.
    • Ok-okozati összefüggések meglátása, verbális megfogalmazás.
    • Feladattudat, feladattartás, a befejezésre törekvés.
    • Megfelelő munkatempó, önfegyelmezés, önellenőrzés, képességének kialakulása
    • Alkalmazkodó képesség, döntés képesség, problémahelyzetek megoldására törekvés

     

    Szoros a kapcsolat a matematikai nevelés és a nevelés többi területe között. Kiemelkedik a környezet megismerésére neveléssel való erős kötődés, amely segíti a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozását, értelmi, érzelmi fejlődését.

     

    VI.5. Óvodánk kiemelt referencia területe, egyben a jó gyakorlata:

     

    A „Jó gyakorlat” címe

    „Add a kezed és kinyitjuk a világot” külső világ tevékeny megismerése

     

     

    A „Jó gyakorlat” célja

    • Környezetünk értékeinek felfedezése a mindennapi tevékenységek folyamán
    • A környezeti kultúra létrejöttét kell kialakítani már óvodás korban – a környezeti kultúra ugyanis életmód, gondolkodás, viselkedésmód, védelem, fejlesztés, mértéktartó felhasználás, szemléletváltás.
    • Tágabb cél: a környezetet tisztelő emberré nevelés, azaz a természeti, az épített, társas – társadalmi környezet érdekében szükséges ismeretek és tudás, magatartás minták, értékek és életviteli szokások elsajátítása, megtartása.
    • Nyitottság, befogadóképesség megalapozása a környezettudatos szemlélet kialakításához.
    • A közvetlen élményszerzések segítik a környező világ jellemzőinek felfedezését, megszeretését és megóvását.
    • A közvetlen megfigyelések, tevékenységek fejlesztik a gyermekek értelmi, érzelmi, testi képességeit.

     

    A célcsoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport)

    • A vegyes életkorú gyermekcsoportokban (3-6 éves gyermekek) eredményesen alkalmazható: befogadóvá tenni a természet szeretetére, megóvására, környezettudatos életre.
    • Mindezen túl a szülők szemléletformálása: szülők tevékeny részvételével, együttműködésével programjaink megvalósítása.

     

    A „Jó gyakorlat” megvalósításának alapvető feltételei

    • Az óvodapedagógusi kompetenciák, attitűdök.
    • Innovatív, ökológiai szemléletmód.
    • Együttműködési készség fokozása.
    • Továbbképzéseken szerzett ismeretek, meglévő tárgyi eszközök tudatos alkalmazása a „Jó gyakorlat” működtetéséhez.

     

     

    A „Jó gyakorlat” szakmai, pedagógiai jellemzői

     

    A „Jó gyakorlat” működésének leírása:

    • A „Jó gyakorlat” alkalmazásával élményszerű ismeretszerzés.
    • Szemléletváltozás szükségességének elfogadtatása a nevelőtestület, szülők, nagyszülők körében.
    • Nyitottság az új dolgok iránt, folyamatos ismeretbővítés.
    • Ahol hangsúlyos részt kap a nevelési programban és a szakmai – munkaközösségi munkában a környezet szeretetére, megóvására, megismerésére való törekvés.
    • Ahol elkötelezett, környezettudatos pedagógus neveli a gyermeket, mert az együtt cselekvés, a példamutatás, hangsúlyos szerepet kap a rendezvények során.
    • A „Jó gyakorlatunk” bemutatja a helyi civil szervezetekkel való hatékony együttműködést, a külső támogatói közösségek bevonásának lehetőségeit.

     

     

    Az újszerűség rövid bemutatása

    „A Föld ki tudja elégíteni mindenki szükségletét, de nem tudja kielégíteni mindenki kapzsiságát.” (E. Fromm)

    • Tudatosan úgy élni, hogy fenntartható legyen ez az élet – világ.
    • A kisgyermek elsősorban a mesét szereti és a játékot, s ha ez így van, akkor a környezeti nevelés is elsősorban mese és játék kell, hogy legyen.
    • Újszerű a közvetítő pedagógusi attitűd, melyet a természet szeretete, tisztelete vezérel.
    • Újszerű a közvetítő módszertan, mely a körülöttünk lévő világ közvetlen megismerésére épül.

     

     

    A „Jó gyakorlat” és a referenciaterület kapcsolata

    • A környezeti nevelés egyik lényeges jellemzője a gyermeket körülvevő világ felfedezése, megismerési lehetőségének biztosítása. Ez vonatkozik a módszerek, helyszínek, megközelítési módok, szervezeti keretek sokoldalúságára.
    • A világ megismerhető:
      • analitikus, holisztikus módon
      • értelmi, érzelmi töltéssel
      • természeti környezetben óvodán belül és kívül
        • „Jó gyakorlatunk” a kulcskompetenciákat kiemelten fejleszti.
        • A szociális kompetenciákat kiemelten fejlesztő programunk, egy-egy kirándulás, olyan élethelyzetet teremt, melyben a kisgyermek ráérez arra, hogy segíteni kell a kisebbeknek, a gyengébbeknek. Kiváló közösségformáló lehetőségek a közösen szerzett élmények, melyeket a mindennapok folyamán áthagyományoznak a játékba a gyermekek.
        • A közvetlen tapasztalatszerzések közvetlenül kapcsolódnak a logikus gondolkodás fejlesztéséhez, az ok-okozati összefüggések megláttatásához.
        • A természetben rejlő lehetőségek tárháza széles színtere lehet azoknak a tevékenységformáknak, melyeket korábban csak a csoportszobában kezdeményeztünk pl.: körjátékok, versenyjátékok, mesélés, festés, rajzolás.

     

    A „Jó gyakorlat” eredményeinek bemutatása

    • A „Jó gyakorlat” eredményességét igazolják a pedagógusok, gyermekek, szülők közös, aktív részvételét a kiemelt programjainkban.
    • A kiemelt programok ünnepnappá váltak a gyermekek és felnőttek számára.
    • Új hagyományt teremtettünk:
    • A környezettudatos nevelés eredményei:
      • Szelektív hulladékgyűjtés
      • Papírgyűjtés
      • Gyűjtőakciókban részvétel (kupakgyűjtés, „tapossa laposra”)
      • Madárbarát óvoda
      • Egészségnap szervezése
      • A programokban a gyermekek, szülők aktív részvétele, ezáltal szemléletváltás.

     

     

     

    VI.6. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

     

    A tevékenység célja:

    • A közös éneklés, a közös énekes játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága.
    • A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.

    Az óvodapedagógus feladatai:

    • A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő kiválasztása
    • A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.
    • A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal.
    • Néphagyományok megismertetése.

     

    A zenei nevelést már születéstől kell kezdeni. A zene hatása olyan emberformáló erő, mely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. A gyermek általános fejlődésére a zenei nevelés hatást gyakorol, mert a zenei nevelésnek sajátos formáló ereje van.

     

    Minden népzenei nevelésének a saját néphagyományokból kell kiindulnia. A szülői ház, bölcsőde, óvoda feladata, hogy a gyermekeket korán, tervszerű módon fejlessze és fogékonnyá tegye a zene, az ének iránt.

     

    A gyermek a zene hatására érzelmileg kiegyensúlyozottá válik. Huzamosabb ideig tartó ének, dal, játék pozitív érzelmi hatású, feloldja a belső feszültséget. A dal különböző (szomorú, vidám, tréfás, meghatott) érzelmeket kelt, ami által a gyermek érzelemvilága színesebbé, változatosabbá és elmélyültebbé válik.

     

    Gyermekjátékaink mozgásanyaga magában hordozza a játszó közösség kialakulásának minden egyes fokozatát. Az óvodába lépő kisgyermek és az óvónő közvetlen kapcsolatát a „felnőttek játékai ölbeli gyermekekkel” típusú tapsoltató, sétáltató, hintáztató, lovagoltató, táncoltató, altató játékai alakítják. Így rájönnek, hogy amikor dalt vagy mondókát hallanak, az játszási lehetőséget jelent. A kellemes hatások ismétlése során kialakul spontán érdeklődésük a közös játékra, egyszemélyes vagy páros játékokra készíti elő a gyermekeket.

    A páros, csoportos és szerepváltó játékokban megnyilatkozik és továbbfejlődik a gyermekek egymás iránti vonzalma, barátsága. A játékszabályok betartása önállóságra, kitartásra nevel. A sokféle vonulás, tánclépés, éneklés a szövegmondás akkor lesz esztétikus, ha a gyermekek megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni.

    Az énekes játékokban a ritmusképző és hallásfejlesztő játékok alatt sok lehetőség adódik az egyéni szereplésre, kezdeményezésre. Barátságok szövődnek az énekes játék párválasztásai közben és a csoportban kialakul a tisztán, biztosan éneklő, jól szervező gyermek iránti tisztelet. A játékhelyzetekben énekléskor az egyén és a csoport viszonya új értelmet kap.

    A zenei képességek és készségek fejlesztését egy sereg ritmusjáték és hallásfejlesztő játék egészíti ki, melyek felhasználhatók a beszédhibák megelőzése és javítása érdekében is. A zenei nevelés hatására a gyermek értelmi képességei is fejlődnek. A feladatok sikeres megoldása elősegíti a zenei anyanyelv megalapozását, a gyermek biztonságérzetének növekedését, gátlásaik feloldását, önként vállalt fegyelmük, közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását. Megmutatkozik a zenei nevelés hatása testtartásukban, esztétikus, rendezett mozgásukban is. Szorosan kapcsolódik az irodalmi – matematikai – környezeti nevelés, vizuális és testneveléssel, az anyanyelvi neveléssel pedig alapvető és átfogó kapcsolata van. A néphagyomány és a művészeti értékű gyermekdalok, a meghallgatott élőzene felébresztik a gyermekek zenei érdeklődését, alapot adnak a zenei műveltség továbbfejlesztéséhez. Az érdeklődő fogékonyság kapcsolódik a természet és társadalmi környezet minden formájához, annak megfigyeléséhez.

    A zenei élmény serkenti a gyermek képi és irodalmi alkotások iránti kíváncsiságát, alkotókedvét, miközben fejlődik zenei emlékezetük, képzeletük, s esztétikusan formálódik mozgásuk. A népi gyermekjátékok a gyermekeket új játékhelyzetekben is logikus következtetésekre és alkalmazkodásra késztetik. A gyermek cselekvését befolyásolja és motiválja az ének-zene keltette érzelem. Az örömet újra át akarja élni, az élmény cselekvésre serkenti. A gyermek énekelget, maga szervez játékot, társát énekelni hívja, játékot javasol az óvónőnek. A jó légkörben az óvónő és a gyermek kapcsolata lehetőséget ad a zenei érdeklődés és aktivitás kibontakozására.

     

     

    Ének-zene feladata:

    • Ismerjék meg a zenei anyanyelvünket a 3-7 éves gyermekek.
    • Érdeklődjenek a zenei hangok, dallamok iránt.
    • Tudjanak tisztán énekelni, pentaton jellegű, dúr, hexakord dallamokat.
    • Ismerjék meg a népi szokásokat.
    • Tudjanak ritmusosan, esztétikusan mozogni.
    • Fejlődjön artikulációs készségük.
    • Érezzék meg a különböző hangerőt, hangsúlyokat, hangszíneket.

     

    Kiinduló helyzet:

    Az óvodában figyelembe kell venni, hogy a családból, bölcsődéből érkező gyermekek zenei élményei, képességei különbözőek. A családból érkezők egy-két mondókát, míg a bölcsődéből érkezők több mondókát, énekes játékot is ismerhetnek.

    A gyermekek érdeklődőek, fogékonyak, (bár különböző készséggel rendelkeznek) a beszoktatás ideje alatt szívesen vesznek részt az ölbeli énekes játékokban. Ezzel biztosítjuk a gyermekeknek a zenéhez való első kapcsolatát, a gyermek óvodapedagógus közti jó zenei kapcsolat kialakulását.

    A tevékenység szervezése:

    A kézségek fejlesztését kötetlen formában szervezzük meg, a játéktevékenység során fejlesztjük a gyermekek egyéni, egyenletes ritmusérzékét. Az érdeklődés függvényében vesszük a dinamika, a hangmagasság külön érzékeltetését, tánclépések elsajátítását. 4-7 éveseknek az énekes játékokat tevékenységbe ágyazva alkalmazzuk.

    A fejlődés várható jellemzői:

    • Önállóan képesek kezdeményezni énekes – mozgásos játékokat.
    • Nagy figyelemmel hallgatják a zenehallgatásra szánt dalokat, énekeket, hangszeres játékokat.
    • Tisztán, jó artikulációval, hangulatosan tudnak énekelni.
    • Képesek 10 óvodás dalt és 6 mondókát előadni.
    • Ismerjék az egyenletes lüktetést, tudjanak ütemesen járni, esztétikusan mozogni.
    • Tudjanak halkan – hangosan, gyorsan, – lassan énekelni, dallamot bujtatni.
    • Ismerjék fel a jellegzetes dallamot, a kezdő vagy sajátos belső, illetve záró motívumról.
    • Tudjanak ritmust tapsolni, ütőhangszereket önállóan, változatosan, éneklés kísérésére használni.
    • Ismerjék az egyszerű tánclépéseket és tudják őket alkalmazni.
    • Tudják megkülönböztetni a zenei hangot a zörejtől.

     

    Feltételrendszer:

    A fejlesztéshez biztosítottak az eszközök, elsősorban a ritmusérzék fejlesztését szolgálják. Népi játékokhoz számtalan kellék áll a gyermekek rendelkezésére. A nevelőtestületben az óvodapedagógusok többsége hangszeren játszik (furulya, hegedű, zongora).

     

    Felhasznált zenei anyagnál alapelv, hogy értékes zenei anyagot állítsunk össze, melyben nem kap szerepet a szórakoztató zene. (ettől csak a farsangi ünnepen térünk el)

     

    Az anyagokat Forrai Katalin: Ének az óvodában könyvéből válogatjuk. Máshonnét történő válogatás csak az előírt szempontok alapján történhet:

     

    • Dallamnehézség
    • Ritmusnehézség
    • Alkalomszerűség
    • Óvodásoknak megfelelő szöveg

     

     

    VI.7. Ünnepek, ünnepélyek

     

    Cél: olyan aktív, kreatív gyermekek nevelése, akik a hagyományok ápolására, kultúránk megismerésére fogékonyak.

     

    Feladat:

    • Ismerjék meg ünnepeinket, hagyományainkat
    • Érdeklődjenek és aktívan vegyenek részt az ünnepek, ünnepélyek előkészítésében, melyben az ötletmegvalósulás során, az értékteremtés közösségalakító tevékenységét alapozzuk meg.
    • Fejlődjön az esztétikai és közösségi érzésük a közös előkészületekben, kooperációs és kommunikációs készségük.
    • Érezzék meg az ünneplés örömét.
    • Óvodánk egyéni arculatának megteremtése, bemutatása a széles nyilvánosság számára, a helyi viszonyok és helyi lehetőségek figyelembevételével.

     

    Óvodánk ünnepei és megemlékezései:

     

    a, Az óvodai élet hagyományos ünnepei, megemlékezései:

    Nyilvános ünnepeink

    • Az Anyák napja,
    • Gyermeknap, csoportok bemutatkozása, nagyok búcsúztatása.

    Felnőtt gyermek közös ünnepe óvodán belül

    • Mikulás

    Felnőtt ünnep

    • Pedagógusnap

    Megemlékezések

    • A gyermek név és születésnapja
    • Nőnap

     

    b, Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnep:

    • Farsang
    • Karácsonyi készülődés – Advent
    • Luca-nap
    • Húsvéti előkészületek

    c., Nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink:

    –    Október 23.

    –    Március 15.

    –     Május 1.

    d., Időszakos ünnepünk, mely adott alkalomhoz kapcsolódik

    –     Szeptember 1 nagycsoportosok búcsúztatása, átkísérése az iskolai tanévnyitóra

    e.,Temészet ünnepei, megemlékezései:

    –    Állatok világnapja okt. 4.

    –    Víz világnapja március 22.

    –    Föld napja április 22.

    –    Madarak,fák napja május 10.

     

    Az ünnepek, ünnepélyek, az ember életében mindig kiemelkedő helyet foglaltak el, óvodánkban igen lényeges. Az óvodai ünnepek kulcsfontosságúak a nevelőmunkánkban.

    Tudjuk, hogy mennyire fontossá vált manapság az óvodák külső menedzselése és ennek megvalósítását mennyire hatásosan képesek az óvodai ünnepek elősegíteni.

    Az ünnep nyilvánossága miatt az egyik legjobb lehetőséget nyújtja az óvodában a sajátos, egyéni arculat megteremtésére és megmutatására. Az ünnep arra is alkalmas, hogy a szélesebb nyilvánosság számára is megmutatkozzon az óvoda nevelőközössége.

    Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek. A hétköznapokhoz képest az ünnep mozgalmasságot, változatosságot jelent, az élet menete szinte megszakad és az ünnep napja a maga pompájával, fényével új szint varázsol a gyermekek életébe.

    Sokszor az ünneplés lényege nem is maga az ünnep, hanem az a sok-sok előkészület, ami rengeteg tevékenységre, ötletek kidolgozására, önálló elképzelések megvalósítására ad lehetőséget. Az aktív és önálló gyermekek nevelésének egyik igen sajátos eszköze a jól előkészített és szépen megformált ünneplés. Az előkészület a csoporton belüli közösségi érzések alakítására igen kitűnő alkalmat teremt, és tág teret nyújt a gyermekek közötti együttműködésnek, a kooperációnak, a kommunikációnak.

     

    Az ünneplést befolyásoló tényezők:

    a, Az idő

    b, A hely

    1. A körülmények

    d, Eszközök

    e, A szereplés

    f, A felnőtt és a gyermek aktív együttműködése az ünnepek alkalmával

     

    Az óvoda másik jó gyakorlata:

     

    VI.8.  Óvodánk másik kiemelt referenciaterülete egyben „ Jó gyakorlata”

     

     

        A „Jó gyakorlat” címe

       Hagyományápolás – Luca-napi vásár

       „Jó gyakorlat” célja

    • A magyar népi játékkincs egy-egy számunkra értékes és helyi hagyományokhoz igazodó változatának megismertetése.
    • Népzene, néptánc megszerettetése.
    • A népi kultúra megismertetése és áthagyományozása.
    • Jeles ünnepek során helyi közösségek, összetartozás érzésének kialakítása és folyamatos fenntartása.
    • Egyéni ötletek megvalósítása, kreativitás és fantázia fejlesztése.
    • Közös ünnepi készülődés során a partnerekkel való együttműködés erősítése, kiemelten a civil szervezetek bevonása.

     

        A célcsoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport)

    • Az óvodai évek alatt, bármilyen összetételű óvodai csoporttal tervezhető programok.
    • A családdal való mindennapi kapcsolattartáson túli programok színesebbé, gazdagabbá teszik a családdal való együttműködést.
    • A „Jó gyakorlat” működtetése csupán a pedagógusi elhivatottság, kreativitás és felkészültség függvénye.

     

       A „Jó gyakorlat” megvalósításának alapvető feltételei

    • Az óvodapedagógusi kompetenciák és attitűdök megléte.
    • Az értékek megőrzése mellett innovatív szemléletmód, gazdag, kreatív vezető, módszertani kultúra, játékos kedv.
    • Előny a néptánc, népi játékok képzettség.
    • A családok részéről együttműködési készség, nyitottság, játékosság.
    • Az intézmény meglévő tárgyi eszközeiből való tudatos válogatás megfelelő a „Jó gyakorlat” működtetéséhez.

     

     

        A „Jó gyakorlat” szakmai, pedagógiai jellemzői

        A „Jó gyakorlat” működésének leírása:

    • Olyan kiemelt óvodai rendezvények szervezése, amelyek:
      • Ahol kiemelt szerepet kap az érzelmi esztétikai nevelés.
      • Ahol kreatív pedagógusok magas színvonalon fejlesztik a gyermek vizuális tevékenységeit.
      • Ahol a szülők aktívan részt vesznek az óvoda rendezvényein, ahol részt vállalnak a feladatok végrehajtásában, a civil szervezet aktív részvételével.

     

        Az újszerűség rövid bemutatása

    • Újszerű szervezeti keret és célmeghatározás, mivel közvetve a továbbfejlesztést támogatja.
      • Komplexen összefogja a néphagyományt, a szeretet ünnepére való készülődéssel.
      • Az itt szerzett élmények során a gyerekek nyitottá válnak a népi hagyományok, kultúra felé.

     

       A „Jó gyakorlat” és a referenciaterület kapcsolata

    • Nagymértékben hozzájárul az esztétikum, a szépérzék fejlődéséhez, mások elképzeléseinek elfogadásához (tolerancia), egymás munkájának megbecsüléséhez, valamint közösségépítő szerepe kiemelkedő.
    • A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív képességek fejlesztése kiemelt szerepet kap, „Jó gyakorlatunk” megvalósításában.
    • A gyermekek egyéni éréséhez alkalmazkodó pedagógusi attitűd hatására a hagyományok átörökítése révén kulcskompetenciák fejlesztése.
    • Erkölcsi normák és tulajdonságok alakítása.

     

     

    VI.9. Mozgás, mozgásos játékok

     

     A tevékenység célja:

    • A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában.
    • A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.

     

    Az óvodapedagógusok feladatai:

    • A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségleteinek differenciált kielégítése érdekében.
    • Mozgásfejlesztő játékok összeállítása.

     

    A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi – mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését.

     

    Lehetőséget biztosít a gyermek mozgástapasztalatainak rendszeres bővítésére, fejleszti cselekvő – és feladatmegoldó képességüket, erősíti a szép mozgás iránti vonzalmukat. Fejleszti testi képességeiket, az ügyesség sokféle formáját – a testi erőt, gyorsaságot és állóképességet, az örömmel végzett gyakorlatok kialakulását. Megkedvelik a szabad levegőn történő testmozgást A testnevelés hatására a gyermekekben fontos személyiségjegyek – tulajdonságok alakulnak ki és erősödnek meg. A közösségi élet alakulásához is fontos tulajdonságokat fejleszt pld. egymás segítése, együttműködés.

     

    A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítjuk a spontán mozgáslehetőséget, természetesen az egyéni sajátosságok figyelembevételével.

    Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk.

    A mozgás megszerettetése, mozgásigény kielégítése az óvodai mozgás fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakorlásával érhetünk el.

    A természet erőivel – napfény – a víz, – levegőn történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a mozgást a szabadban célszerű tartanunk.

    Objektív feltételek:

    • Megfelelő hely biztosítása.
    • Az udvaron egyaránt található füves és salakos pálya, ahol változatos játékokat játszhatnak a gyermekek.
    • A kispályán különféle labdajátékokra van lehetőség. A füves sík és dombos terület mellett feltétlenül szükséges lenne egy aszfaltozott terület, ahol felfestett vonalak megkönnyítenék a futó és váltóversenyek, babzsák vagy kislabda hajítás szervezését. Az udvaron található domb alkalmat nyújt a téli szánkózásra, jó időben gurulhatnak, mászhatnak, csúszkálhatnak stb. Külön állványon felfüggesztett kötelek lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy szabadidőben is másszanak.
    • A különböző alakú, nagyságú mászókák alkalmasak mászásra, függésre.
    •  A felsorolt eszközökön kívül fák, bokrok, virágok, homokozók stb. felhasználhatók a testnevelések alkalmával. Az ugró-homokgödör nyújt lehetőséget távol – és magasugráshoz.
    • Az udvar adta lehetőségek minél sokoldalúbb kihasználása nemcsak nyáron, jó idő esetén, hanem télen is a testnevelés hatékonyságát növeli.
    • Kiemelt figyelmet fordítva a baleseti források kiiktatására – a kényelmes, szellős ruházatra. Télen, a levegőn lét, a hó kihasználása – hógolyózás, szánkózás, stb. helyettesíti a testnevelést.
    • Fontos az óvodapedagógus ötletessége, számtalan eszközkombinációt hozhat létre, amivel helyettesítheti az esetleges nehezen, drágán beszerezhető torna – illetve kéziszereket. A szülők bevonásával sokféle kéziszer készíthető. Pld. különböző méretű, súlyú zsákok, műanyag flakonok, bóják versenyjátékokhoz.

     

     

    Szubjektív feltételek:

    • Az óvodapedagógus személyisége,
    • A mozgáshoz, testneveléshez való pozitív viszonya.
    • Az óvodapedagógus mintaszerű gyakorlat végzése A gyermek és az óvodapedagógus együttes mozgása nagyon lényeges, az óvodapedagógus minden megnyilvánulása tükröződik a gyermek mozgásában.
    • Nyugodt, derűs légkör biztosítása.
    • Életkorának, képességeinek megfelelő testgyakorlatok.

     

    A mozgásnak két szervezeti kerete van:

    • Mindennapos együttmozgás
    • Szervezett tevékenység

     

    A mindennapi együttmozgás:

    A mindennapi együttmozgás során játékos mozgásformák alkalmazásával megmozgatjuk a gyermekek egyes testrészeit. Fontos hogy ez az együttmozgás örömet okozzon számukra.

    A mindennapos együttmozgás időtartama fokozatosan 5-10 perc. 3-4 éves gyermekeknél kezdetben 4-5 perc jó hangulatú, nyugodt, játékos légkörű foglalkozás biztosítja a mozgás megszerettetését. Később a csoport fejlettségi szintjének, a mozgáshoz való viszonyának ismeretében szervezzük meg a mindennapos együttmozgás idejét. A mindennapos együttmozgás időpontját tevékenységhez igazodva az óvodapedagógus tetszőlegesen választhatja meg.

     

     

    Óvodáskor végére elérendő fejlettségi szint:

    Már nagycsoportos korra megnövekszik teljesítőképességünk, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik.

    • Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek.
    • Cselekvőképességük legyen gyors, mozgásban legyenek kitartóak.
    • Tudjanak térben, időben tájékozódni.
    • Egyéni, csoportos, sor, váltóversenyek alatt tartsák be a szabályokat.
    • Értsék meg az egyszerűbb vezényszavakat.
    • Állórajtból kiindulva, 20-30 m-t tudjanak futni.
    • Egyensúlyozzanak padmerevítő gerendán.
    • Tudjanak célba hajítani, labdát vezetni.
    • Tudjanak magasat, távolt ugrani, 4-5 lépés nekifutásra.

     

     

     

     

    VII. A szülők által igényelt, nem kötelező egyéb szolgáltatások

     

    Az óvoda elsősorban a szülők kérésére egyéb szolgáltatásokat (Angol, Zumba, Hittan, Zeneóvoda) is szervez az óvodai nevelési időn túl.

    A délelőtt folyamán külön fejlesztéseket a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Füzesabonyi Tagintézményének szakemberei végzik a logopédia és a fejlesztőpedagógia területein.

     

    VIII. Az óvoda és környezetének együttműködése

     

    Az óvoda környezetét tekintve külön kell szólni a gyermek szűkebb és tágabb környezetéről ahhoz, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, ismernie kell az őt körülvevő közvetlen környezetet. Az óvodába kerülő gyermekek először a csoportszobával, kiszolgáló helyiséggel ismerkednek meg és fokozatosan tágítják azt a teret, ahol mozoghatnak. Az udvar teljes nyitottsága a nagyobb gyermekek számára nyújt biztonságos mozgásteret.

     

    A környezettel való közvetlen kapcsolat fejlesztése magában foglalja valamennyi óvodai tevékenységet.

     

    A szűkebb környezetben való biztonságos eligazodást fokozatosan követi a táguló világ megismerése. Egyre nagyobb térben adunk lehetőséget a mozgásra, a megismerő tevékenység határai bővülnek. Az óvoda közelében zajló sétáktól elindulva a környék kirándulóhelyeit felkeresve, az adott település létesítményeit látogatva egyre bővülnek a gyermek környezetével kapcsolatos ismeretei.

     

    Az óvoda nevelőmunkáját a helyi környezet egyre intenzívebb formában befolyásolja és ez a tendencia a jövőben fokozódni látszik. Éppen ezért szükséges szólni az óvoda külső kapcsolatairól az alábbi csoportosításban:

    • az óvoda és a család
    • az óvoda és az Oktatási Hivatal
    • az óvoda és a fenntartó
    • az óvoda és a bölcsőde
    • az óvoda és az iskola
    • az óvoda és a védőnő
    • az óvoda és a fogászat
    • az óvoda és a szemészet
    • az óvoda és az ÁNTSZ
    • az óvoda és a Gyermekjóléti Szolgálat
    • az óvoda és a Heves Megyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatala
    • az óvoda és az Idősek Otthona
    • az óvoda és a különböző közművelődési intézmények kapcsolata és együttműködési lehetőségei
    • civil szervezetek (alapítvány, Kertbarát Kör, Kisbocs Baba- Mama Egyesület)

     

    Valamennyi esetben a folyamatos és rendszeres kapcsolattartáson van a hangsúly. Óvodánk mindig kezdeményezőként lép fel, hiszen a kapcsolattartást a gyermek harmonikus fejlődése érdekében szükséges megvalósítani. Szükség szerint segíti szakmai munkánkat a POK, kapcsolatot tartunk fenn a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Füzesabonyi Tagintézményével. Szükség szerint az egri Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságával.

     

     

    Az óvoda és a család:

    • Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermekek fejlődését.  A család és az óvoda összhangja a nevelésben a gyermek személyiségfejlődésének szempontjából rendkívül fontos, továbbá az is, hogy az együttnevelést egyenrangú félként éljék meg.
    •  Az óvodapedagógusnak és a szülők jó kapcsolata.
    • A nevelési elképzelések összhangjának kialakítása.
    • Őszinte, nyílt kommunikációt., diszkréció.

     

    Együttműködés formái: napi beszélgetések, munkadélutánok, közös rendezvények, közös kirándulások, az SZMK-val való kapcsolattartás.

    A folyamatos napi kapcsolat feltételezi az óvoda nyitottságát- ahol a szülőknek lehetőségük van a napi óvodai életbe való betekintésre, bekapcsolódásra. Önkéntes alapon hosszabb-rövidebb ideig nyugodtan részt vehetnek az érdeklődő szülők az óvoda mindennapi életében.

     

     

    Az óvoda és a fenntartó:

    • A kapcsolattartás elsősorban az intézményvezető feladata.
    • Az óvodapedagógusok közreműködése is lényeges eleme a kapcsolattartásnak.
    • A fenntartói igényeknek való megfelelés.
    • Az óvoda részvétele a helyi közösség, a környezet építésében, a közös rendezvényeken.

     

    Az óvoda és a bölcsőde:

    Az óvoda és a bölcsőde együttműködése klasszikus hagyományokra épül. Mivel azonos épületben vagyunk a bölcsődével, a gyermekek ismernek bennünket, bár a környezet új, a megszokása és az átmenet számukra nem okoz gondot. A kisgyermeknevelők és az óvodapedagógusok között igen szoros, jó kapcsolat alakult ki. Mindkét intézmény gyermekközpontú nevelést folytat, így ez is megkönnyíti az egyik intézményből a másikba való átmenetet.

     

     

    Az óvoda és az iskola:

    • Az óvoda- iskola kapcsolatában mindkét fél részéről a kölcsönösség tapasztalható.
    • Az óvodapedagógus és a tanító együttműködésében a kölcsönös tiszteletadás, a közös érdeklődés, a gyermek iránt érzett felelős gondolkodás meghatározó.
    • Az óvoda-iskola kapcsolata beépül az éves tervbe, aminek alapján kölcsönösen látogatjuk egymást, ápoljuk a hagyománnyá vált szokásokat Pl. az évnyitó napján 8. osztályos gyermekek jönnek el az óvodába és kísérik át az iskolába a gyermeket, ahol megkapják az iskola jelvényét.

     

    Az óvoda és a különböző közművelődési intézmények kapcsolata:

    Mindezt úgy építhetjük be az óvodai életbe, hogy a nevelés és természetesen a gyermekek szempontjai legyenek az elsődlegesek. Arra törekszünk, hogy a programok színvonala és minősége legyen meghatározó.

     

    Az óvoda és a védőnő, az óvoda és a fogászat, az óvoda és a szemészet, az óvoda és az ÁNTSZ kapcsolata:

    Fontosnak tartjuk az óvoda-egészségügyi intézmények jó kapcsolatát, akik egy-egy alkalommal nemcsak elvégzik a kötelező egészségügyi vizsgálatokat, de segítségünkre lehetnek az egészséges életmódra nevelés megvalósításában.

     

     

    Civil szervezetek

     

    Közös rendezvények, tevékenységek szervezése.

     

     

    1. Szervezeti és működési rend

     

    Szervezeti felépítés:

    Az óvoda nyitva tartása a szülők és a fenntartók igényei alapján szerveződik. A teljes napi nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus látja el a nevelőmunkát.

    A pontos beosztás a munkatervben található meg.

     

     

    1. Az óvoda ellenőrző-értékelő tevékenysége

     

    X.1. Az óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése

     

    Az óvodai csoportok kialakításánál mindig figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, jogait és nem utolsó sorban a szülők kívánságait. A felmenő rendszert figyelembe véve, valamint a beiratkozó gyermekek életkorát vegyes csoportokat alakítunk ki.

    Az ellenőrzés módjának megválasztása mindig egyénenként differenciált. Attól függő, kinél, mikor, mit, miért elemzünk.

     

    Az empirikus vizsgálatok:

    Megfigyelések, elemzések, értékelések segítik az ellenőrzöttet és az ellenőrzőt az elért eredmények pontos megítélésében, a gyermek-felnőtt vonatkozásban egyaránt.

    A kölcsönös nyitottság, empátia, tolerancia, az értékelés tudomásulvételét, elfogadását erősítik. Ez lesz alapja a munka minőségét javító, belülről motivált teljesítményigény kialakításának.

     

     

    A gyermekek fejlődésének értékelése:

    A gyermek fejlődésének követése egész évben folyamatosan a megfigyelés területein motoros, szenzoros, verbális, szociális fejlődésében. A tevékenységek különböző jellemzőiben: beilleszkedésben, kapcsolatteremtésben, szabályokban – instrukciókban, megismerési folyamatokban, érzelmi állapotokban, akarati jellemzőkben, etikai értékrendek kialakulásában, viselkedésben, magatartásban, tevékenységek képességfejlesztő – magatartásformáló színvonalában, minőségében.

     

    Az értékelésnek két általános elterjedt módja:

    • mérés,/Diferrel/
    • megfigyelés.

    A gyermekek fejlődésének értékelésére a nevelőtestülettel közös elveket dolgoztunk ki, ennek alapján az egy csoportban dolgozó 2 óvodapedagógus rögzíti a pedagógiai információkat.

    Megfigyelések – az óvodában leghatékonyabban alkalmazható módszerek egyike. A célzott megfigyelések rendszerét minden csoportban az ott dolgozó óvodapedagógusok dolgozzák ki és rögzítik tapasztalataikat.

     

     

    1. 2. A Pedagógiai Program értékelése

     

    A program 5 évre készült. Értékelése az első nevelési év végén majd 3-4 évenként, valamint törvényi módosítások esetén. Értékelésével választ kaphatunk a program gyakorlatban történő beválására, az összegyűjtött tapasztalatok alapján. A program célját és a megvalósulás szintjét összevetve elemezzük és értékeljük a tapasztalatokat.

     

    Vizsgálandó a helyi program teljesítéséhez:

    • A program hatása a gyermekek fejlődésére, megjelennek-e a fejlesztő hatások, megfigyelhető-e a gyermekek viselkedésében a változás
    • Milyen eredményeket hozott a szocializáció terén a megismerésben, kommunikációban, mennyire biztosított a tapasztalatszerzés játékos lehetősége.
    • Fokozta-e a nevelőtestület munkakedvét, pedagógiai kultúráját?
    • Mit mutatnak a szülők visszajelzései?

     

    Mikor szükséges a program felülvizsgálata, módosítása?

    • Törvényi módosítás esetén
    • Évente
    • Ha a program nem érte el a célját.
    • Ha a fenntartó kéri a vizsgálatot.
    • Ha a NAT-ot módosítják és ez az óvodai nevelést is érinti. A helyi program értékelését az intézményvezető irányításával a nevelőtestület végzi.

     

     

    1. Gyermekvédelem az óvodában

     

    Az óvodai gyermekvédelmi tevékenység, szervezeti, és tartalmi fejlesztését a társadalmi szükséglet tette indokolttá.

    Az óvoda pedagógiai ismereteivel sokat tehet a családokért, gyermekekért. A gyermek- és ifjúságvédelem sokrétű tevékenység. Felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi feladatokat, amelyek a gyermekek nevelését, gondozását, erkölcsi, és anyagi érdekvédelmét biztosítják.

    A gyermekvédelem fontos alapelve a nevelési tényezők összehangolása, a gyermek eredményes nevelése, a fejlődő személyiség, veszélyeztetettség megelőzése érdekében. Halmozottan hátrányosak azok a fiatalok, gyermekek, akiknek nevelése, oktatása, testi, érzelmi, erkölcsi fejlődése, nincs megfelelően biztosítva. Veszélyeztető olyan magatartás, mulasztás következtében kialakult állapot, amely a testi, az érzelmi, és erkölcsi fejlődést gátolja.

     

    A veszélyeztetettség kategóriái:

    • Anyagilag veszélyeztetett
    • Egészségügyileg veszélyeztetett
    • Személyiségében veszélyeztetett
    • Családi körülményei miatt veszélyeztetett

     

    Hátrányos helyzetű az a gyermek, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, feltéve, hogy a szülő a gyermek után rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult, továbbá az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek.

     

    Hátrányos helyezet kategóriái:

    • Anyagilag hátrányosak
    • Egészségügyileg hátrányosak
    • Személyiségében hátrányosak
    • Családi körülményeik miatt hátrányosak,/ környezeti hátrányosság/.

     

    Családban élő gyermekek közül egyre többen válnak hátrányos helyzetűvé, valamint egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek száma is.

    Az óvodai gyermekvédelem fontos szerepet tölt be a probléma megelőzés területén, mivel a gyermekek napjuk legnagyobb részét itt töltik. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek könnyen észrevehetők, mert a pedagógusok szoros kapcsolatban vannak velük. A káros hatások megelőzésére pedagógiai módszerek alkalmazása válik szükségessé, ha pedig ez nem segít, a gyermekjóléti szolgálat felé jelzéssel kell élni, a probléma eredményesebb megoldása érdekében. A hatékonyság fokának emelése, csak a családok aktív részvételével, és a segítő intézmények bevonásával valósulhat meg.

     

    Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról rögzíti a jelzőrendszer tagjait, kötelező együttműködésüket, feladataikat a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében.

    A jelzőrendszer működtetése, összehangolása, kiépítése törvény szerint a Gyermekjóléti Szolgálat feladata. Intézményünknek is jelzési kötelezettsége van a Gyermekjóléti Szolgálat felé, vagy indokolt esetben hatósági eljárás kezdeményezésére is lehetősége van. Az óvodán kívüli együttműködésre a szakemberek kompetenciáját meghaladó esetekben kerül sor.

     

    Az észlelő, és jelzőrendszer tagjai a következők:

    • egészségügyi szolgáltatást nyújtók (gyermekorvosok, védőnők),
    • személyes gondoskodást nyújtók (családsegítő szolgálat, családsegítő központ),
    • köznevelési intézmények,
    • Gyermekjóléti Szolgálat,
    • rendőrség,
    • ügyészség,
    • bíróság,
    • társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

     

    A felsorolt intézmények, és azok dolgozói, kötelesek jelzéssel élni, bármilyen felmerülő veszélyeztetettség esetén a gyermekjóléti szolgálat felé, valamint kötelesek együttműködni, a veszélyeztetettség megelőzése, és megszüntetése érdekében.

    Az 1997. évi XXXI. törvény fő célja, a gyermekek esélyegyenlőségét növelő ellátó rendszer hatékony működtetése, a családok támogatása, szükség esetén az átmenetileg helyettesítő ellátások egymásra épülése.

    Fő feladat a családdal való együttműködés, a gyermek családi környezetben való nevelésének elősegítése.

     

     

     

    Az óvodánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős illetve az intézményvezető feladatai a következők:

    • Az óvodába járó veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása, kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal jelzés, ha a veszélyeztetettség pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg.
    • Esetmegbeszélés
    • Kapcsolattartás a családdal, szülőkkel.
    • Tájékoztatás a szociális szolgáltatások elérhetőségéről, szolgáltatások közvetítése.
    • Információk nyújtása a különböző szociális ellátásokról.
    • Anyagi veszélyeztetettség esetén a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál.
    • A gyermekvédelmi alapellátás keretébe tartozó intézkedés kezdeményezése, pl. a gyermek átmeneti gondozása a szülő beleegyezésével.
    • Kapcsolattartás az óvoda pedagógusaival, gyermekvédelmi munkájuk segítése.
    • Tanácsadás.
    • Családlátogatás, családi környezet feltérképezése.
    • Speciális szükségletű gyermekek számára szolgáltatások szervezése.
    • Kapcsolattartás más intézményekkel, jól látható helyen közzétenni a gyermekvédelmi

          feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát.

    • A tankötelezettség betartatása, amennyiben az nem sikerül, jelzés az illetékes hatóságoknak.

     

     

     

    Inklúzió, integráció

     

     

    Cél: A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben váljon természetessé a gyermekek között a személyiségük különbözősége.

    Óvodánk pedagógiai légkörét, az itt dolgozók szemléletét áthatja az inkluzív (befogadó) pedagógia elveivel való azonosulás, a fokozott differenciálásra törekvés, hiszen minden gyermek más.

    Az inklúzió emberközpontú megközelítés, amely ugyanakkora hangsúlyt fektet az érzelmi élet fejlesztésére, a szocializációra, mint a kognitív eredményekre. Elengedhetetlen feltétele a vezetői és testületi elkötelezettség és a szülőkkel, szakemberekkel való együttműködés. Az integráció során a szakfejlesztés biztosítása elengedhetetlen. A szegregáció, az integráció, az inklúzió nem egymást kizáró, sokkal inkább egymást feltételező, átható fogalmak, folyamatok, módszerek és szemléletek.

     

     

     

     

    Feladatunk a csoportban:

    Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.

     

     

     

    XII. A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása intézményünkben:

     

    Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése, differenciált fejlesztése:

     

    A hátrányos helyzetből származó lemaradások sikeresen ellensúlyozhatóak, érzékeny pedagógiai módszerekkel és szemlélettel.

     

    Céljaink, feladataink:

    • Integrációt elősegítő csoportalakítás
    • A gyermek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása
    • Kommunikációs nevelés
    • Érzelmi nevelés, szocializáció
    • Egészséges életmódra nevelés
    • Korszerű óvodapedagógiai módszerek
    • Iskolaérettség élősegítését támogató pedagógiai módszerek
    • Szülőkkel személyes kapcsolat kialakítása, beszélgetések
    • A gyermekek fejlődéséről tájékoztatás
    • Egyéni bánásmód elvének biztosítása
    • Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása
    • A migráns gyerekek a magyar gyerekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést

     

    Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése:

     

    Sajátos nevelési igényű gyermek

     

    Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

    • az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
    • Gyermekközösségbe csak olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akiket a többiekkel együtt tudunk nevelni /Alapító Okiratnak megfelelően/.

     

    Céljaink, feladataink:

    • A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése.
    • Harmonikus nyugodt óvodai környezet biztosítása
    • Egyéni fejlődési ütemének figyelembevétele
    • Az ONAP-ban megfogalmazott irányelvek alapján a gyermekek életminőségének javítása, beilleszkedésének elősegítése.
    • Megfelelő képzettségű szakember biztosítása /Gyógypedagógus /
    • A fejlesztési feladatokat integráltan, a megfelelő szakember útmutatása alapján csoporton belül az óvodapedagógusok végzik
    • Az óvodapedagógusoknak olyan környezetet kell biztosítani, ahol nincs hátrányos megkülönböztetés

     

    A fejlesztés területei:

    • Kognitív funkciók fejlesztése
    • Mozgásfejlesztés
    • Kézügyesség, finommotorika fejlesztése
    • Kommunikációs, metakommunikációs készség fejlesztése
    • Szociális kompetenciák fejlesztése

     

    Az integrálás alapján várható eredmények:

    • Szívesen jöjjenek a közösségbe
    • Az adott óvodai csoport közösségében megtalálják a helyüket
    • Speciális foglalkozásokon való örömteli részvétel
    • Kimutatható fejlődés

     

     

    Beilleszkedési, tanulási, magatartási /BTMN/ nehézséggel küzdő gyermekek nevelése:

     

    Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló az:

    • aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

    Nevelésüket a Köznevelési Törvény alapján meghatározottak szerint végezzük. A Füzesabonyi Pedagógiai Szakszolgálat által megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdenek.

     

    Céljaink, feladataink:

     

    • Az ONAP-ban megfogalmazott lehetőségek alapján, az egyéni fejlesztés biztosítása mellett az integrált nevelés során a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítése.

     

    • Jártasságok, készségek kialakítása megerősítése.
    • A gyengébben fejlett, részképességek megerősítése.
    • A motiváció növelése.

     

     

    Kiemelkedő képességű gyermekekkel való egyéni foglalkozás

     

    Céljaink, feladataink:

     

    • A tehetséges gyermek felismerése, továbbfejlesztése.

     

    • A fejlődés feltételeinek biztosítása (eszköz, anyag, hely, idő),
    • Támogatás a tevékenységekhez.
    • Intellektusuk és kreativitásuk ösztönzése.
    • A tehetség felismerése:

    Intellektuális képességekben (szókincs, emlékezet, gondolkodás, kreativitás)

    Speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszicho motoros, szociális)

    Viselkedés jegyekben (intenzív érdeklődés, erős akarat, energikusság, érzékenység)

    • A szülő segítése gyermeke nevelésében.

     

     

    XIII. A program megvalósításához szükséges eszközök

     

    A programunk megvalósításához többnyire rendelkezünk a szükséges eszközökkel. A játékokat is, a berendezési tárgyakat is az elhasználódástól függően vásároljuk, anyagi lehetőségeink függvényében és a Pöttömke Alapítvány segítségével. A kötelező eszköznorma és a hiányosságok a 1. számú mellékletben találhatók.

    XIV. Legitimációs záradék

     

     

     

     

    Egyetértését nyilvánította a szülői munkaközösség:

     

    ……………………………………………………………………………………

                      dátum                                                                        SZMK elnök

     

     

     

     

     

    Elfogadta az óvoda nevelőtestülete:

     

    …………………………………………………………………………………….

                      dátum                                                          nevelőtestület (jegyzőkönyvvezető)

     

     

     

     

     

     

     

     

    Jóváhagyta Füzesabony Város Képviselőtestülete:

     

    …………………………………………………………………………………….

                      dátum                                                                           önkormányzat

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    MELLÉKLETEK

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    1. sz. melléklet

     

     

    1. HELYISÉGEK

     

      A B C
    1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
    2. csoportszoba 6 csoport

     

    A csoportszoba alapterülete nem kevesebb, mint 2 m2/fő
    4. tornaszoba, sportszertárral 1  
    5. logopédiai foglalkoztató 1 Külön kialakítva
    6. egyéni fejlesztő szoba 1 Külön kialakítva
    7. játszóudvar 1 Az óvoda kizárólagos használatában
    8. intézményvezetői iroda 1  
    11. óvodatitkári iroda 1  
    12. nevelőtestületi szoba, könyvtárszoba

     

     

    1 A könyvtárszoba a nevelőtestületi szobával együtt van kialakítva. Szakkönyvek találhatók itt a pedagógusok felkészüléséhez.
    13. általános szertár/raktár 1  
    16. gyermeköltöző gyermekcsoportonként 1  
    17. gyermekmosdó, WC helyiség gyermekcsoportonként 1

    (WC – 3 db)

    5 csoportban felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg.
    18. felnőtt öltöző 1  Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg.
    19.

     

     

     

    felnőtt mosdó, zuhanyzó

     

     

    1  Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg.

     

    20. felnőtt WC

     

    1 +  3 gyermekmosdóban került kialakításra.  
    21. mosó, szárító helyiség

     

    1 Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg.
    22. vasaló helyiség

     

    1 Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg.
    26. melegítő konyha 1  
    27. tálaló-mosogató 1  
    31. karbantartó műhely 1  
    33. ételhulladék tároló 0 Szükséges lenne a kialakítása.

     

     

    1. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

     

      A B C
    1. 1. Csoportszoba    
    2. óvodai fektető gyermekenként 1 Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg.
    3. gyermekszék gyermekenként 1  
    4. gyermekasztal gyermeklétszám figyelembevételével  
    5. fényvédő függöny ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg.
    6. szőnyeg gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben  
    7. játéktartó szekrény vagy polc gyermekcsoportonként 2, sajátos nevelési igényű gyermek esetén további 1 Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg.
    8. könyvespolc

     

    gyermekcsoportonként 1  
    9. élősarok állvány gyermekcsoportonként 1  
    10. textiltároló és foglalkozási eszköztároló szekrény gyermekcsoportonként 1  
    12. szeméttartó gyermekcsoportonként 3  
    13. 2. Tornaszoba    
    14. tornapad 6  
    15. tornaszőnyeg 4  
    16. bordásfal 12  
    17. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet 10  
    18. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések 2 Ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel; a pedagógiai programban foglaltak szerint.
    19. 3. Logopédiai foglalkoztató 1  
    20. Egyéni fejlesztő szoba 1  
    20. a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök   A pedagógiai programban foglaltak szerint.
    21. tükör (az asztal szélességében) 1-1

     

     
    22. Asztal 1-1  
    23. Szék 10  
    24. Szőnyeg 1-1  
    25. játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc 1-1  
    26. 5. Játszóudvar    
    32. kerti asztal 2  
    33. kerti pad 4  
    35. udvari homokozó 2  
    36. Takaróháló 2 Vásárlása homokozónként megfelelő méretben szükséges.
    37. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök 8  
    38. 6. Intézményvezetői iroda    
    40. nevelői asztal, székekkel pedagógus létszámnak megfelelően  
    41. Telefon 1  
    43. Könyvszekrény 3  
    44. Nyomtató 1  
    45. Iratszekrény 1  
    46. számítógép, internet hozzáféréssel 2  
    47. számítógépasztal és szék 1-1  
    48. óvodatitkári iroda  
    51. Iratszekrény 1  
    52. Telefon-fax 1 Közös vonallal működtethető.
    53. számítógépasztal és szék  1-1  
    54. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal 1  
    55. Fénymásoló és nyomtató 1-1  
    55. 8. Nevelőtestületi szoba    
    57. Szék pedagóguslétszám
    szerint 1
     
    58. könyvtári dokumentum   Az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez.
    59. Könyvszekrény 2  
    65. 9. Gyermeköltöző    
    66. öltözőrekesz, ruhatároló, fogas gyermeklétszám figyelembevételével öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló
    67. Öltözőpad gyermeklétszám figyelembevételével  
    68. 10. Gyermekmosdó, WC helyiség    
    69. Törülközőtartó gyermeklétszám figyelembevételével  
    70. Falitükör mosdókagylónként 1  
    71. fali polc (fogmosó tartó) gyermeklétszám figyelembevételével Hiányzik, pótlásra szorul.

     

     

    III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK

     

      A B C
    1. egyéni tisztálkodó szerek gyermeklétszám szerint 1 Fogmosó felszerelés, fésű- szükséges.
    2. tisztálkodó felszerelések mosdókagylónként 1 ruhakefe, körömkefe, szappantartó- szükséges
    3. Fésűtartó csoportonként 1 Szükséges
    4. Törülköző felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 Folyamatos pótlása –  szükséges
    5. Abrosz asztalonként 3 Folyamatos – cseréje szükséges
    6. Takaró gyermekenként 1 Folyamatos – cseréje szükséges
    7. ágyneműhuzat, lepedő gyermeklétszám
    szerint 3-3
    Folyamatos – cseréje szükséges

     

     

    1. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

     

      A B C
    1. szennyes ruha tároló 0 szükséges
    2. mosott ruha tároló 1  
    3. Mosógép 1 ha a mosás helyben történik
    5. Vasaló 1  
    6. Vasalóállvány 0 szükséges lenne
    7. Szárítóállvány 2  
    8. Takarítóeszközök csoportonként megfelelő  
    9. kerti munkaeszközök, szerszámok csoportonként megfelelő  
    10. Hűtőgép  1  
    11. Porszívó  1  

     

     

    1. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK

     

      A B C
    1. 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként)
    2. különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben csoportszobai és udvari eszközök külön-külön
    3. Mozgás, mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök a gyermeklétszám figyelembevételével csoportszobai és udvari eszközök külön-külön
    4. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc eszközei gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével az óvoda pedagógiai programja szerint
    5. Verselés, mesélés, az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint
    6. értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint
    7. Rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységet fejlesztő, eszközök gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével az óvoda pedagógiai programja szerint
    8. Külső világ tevékeny megismerése, a környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével az óvoda pedagógiai programja szerint
    9. munka jellegű tevékenységek eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint
    10. 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök  
    11. Televízió  1  
    12. magnetofon/CD lejátszó/hangfalak csoportonként 1  
    13. diavetítő vagy projektor 3-1  
    14. Vetítővászon 2  
    15. hangszer (pedagógusoknak, gyerekeknek)

     

    csoportonként 1 készlet az óvoda pedagógiai programja szerint
    17. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő óvodában; az óvoda pedagógiai programja szerint

     

     

    1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI

    A Sajátos Nevelési Igényű beszédfogyatékos, hallásfogyatékos, Autizmus Spektrum zavarral küzdő gyermek ellátását gyógypedagógus és szurdopedagógus megbízási és vállalkozói szerződéssel látja el. A fejlesztéshez szükséges, a gyermekek nevelésének további speciális eszközeit ők biztosítják.

     

     

     

    VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

     

      A B C
    2. Elsősegélyláda csoportonként 1  
    3. gyógyszerszekrény (zárható) 1  
    4. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha külön jogszabályban meghatározottak szerint
    5. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha külön jogszabályban meghatározottak szerint
    6. tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

     

     

    IDÉZETEK JEGYZÉKE

     

     

    1. Brunszvik Teréz emlékiratai: Fél évszázad életemből /1846-1855/83.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Felhasznált irodalom

     

    Az óvodai nevelés országos alapprogramja: Semic Interprint Kiadó

    Az óvodai nevelés programja; Tankönyvkiadó 1982, 1989.

    Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelés program FABULA

    Dr. Gáspár László: Neveléselmélet; OKKER Kiadó 1998.

    Dr. Gáspár László: A társadalmi gyakorlat szükségletei és az általános nevelés tartalma;

                                   Akadémia Kiadó 1977.

    Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan; Medicina Kiadó 1997.

    Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek a pszichológus szemével;

                                Tankönyvkiadó 1989.

    Kelemen László: Pedagógiai pszichológia; Tankönyvkiadó

    Kovács György – Bakos Éva: Játék az óvodában; Debrecen 1995.

     

    Bíró Endre: A gyermek Jogairól; A szerző kiadása 1993.

     

    Fehér Ferencné: Környezetvédelem és nevelési feladataink

                               Pedagógiai Szemle

    Havas Péter: Személyiség – környezeti attitűdök – környezeti nevelés

                          Iskolakultúra 1993. 2. szám

    Ábrahám Kálmán: Környezetünk jövője Kossuth Kiadó 1986.

    Viktor András: Környezeti nevelés rendszere; Iskolakultúra 1993/24. k.

    Lehetőségek, ötletek, módszerek: Tanulmányok a környezetvédelmi nevelés köréből

                            OPI OKTH 1983.

    Villányi Györgyné: Játéka matematika? Matematikai játékok gyűjteménye

                            óvodapedagógusoknak Tárogató Kiadó Bt. 1993.

    Lénárt Ferenc: Képességek fejlesztése a tanítási órán   Tankönyvkiadó Budapest, 1987.

    Devecsery D.- Zádor A.: Kis magyar művészettörténet Képzőművészeti Alap

                            Kiadóvállalat Budapest 1980.

    Haranghy J.: A rajzolás iskolája Kurucz Gábor Bp. 1997.

     Móra Ferenc: Mondák és mesék; Ciceró Kiadó 1998.

    „Jó játék a …..” sorozat kötetei: Móra Ferenc Könyvkiadó Bp.

    „Szorgos kezek – kis mesterek” sorozat Passage Kiadó 1996.

    Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana

    Bodnár Zsuzsanna: A mozgásaktivitás fokozása a különböző szervezési foglalkozásokon

                            Lépésben a változásokkal Hajdúböszörmény 1994.

    Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában FER-CO Kft. Vác 1994.

    Forrai Katalin: Ének az Óvodában Zeneműkiadó 1994.

    Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában; Zenemű Kiadó 1982.

    Óvodai Nevelés számai Semic Interprint Kiadó

    Tanulmányok az óvodai munkára nevelés köréből; Tankönyvkiadó Bp.